A témát kutató Jeff Hancock, az Iowa állambeli Cornell Egyetem segédprofesszora az év elején a Nemzeti Tudományos Alapítványtól 680 ezer dolláros támogatást kapott digitális poligráf (hazugságvizsgáló) szoftverének a kifejlesztésére. Nem véletlenül, mert az elektronikus eszközökön zajló, „írásbeli beszélgetéseket” elemezve érdekes megfigyeléseket tett közzé. Például azt, hogy még a legegyenesebb ember is általában naponta legalább kétszer füllent. Persze csak apróságokat, kisebb mulasztásainak mentségeként, vagy éppen tapintatból.
Jeff Hancock meggyőződése: aki többször is kijelenti, hogy ő sohasem hazudik, az garantáltan krónikus hazudozó! Az ilyenek írásban kevésszer használják az egyes szám első személyes formát, azaz szinte soha nem mondják azt, hogy „az én véleményem”, hanem inkább: „azt mondják”, „úgy hallottuk” és hasonlókkal vezetik be bizonytalan állításaikat.
Hazudós e-mailek?
A segédprofesszor-kutató új szoftverje a vizsgált személy levelezésének elemzése közben a monitoron kék színnel jeleníti meg az egyes szám első személyben írt, pirossal a többes alannyal induló kifejezéseket és lilával a másokra hivatkozva megjelenített, negatív tartalmú sorokat. Ezekből már következtetni lehet, hogy az e-mailező mikor tódít. Amint abból is, hogy ilyenkor átlagosan 28 százalékkal több szóval fejezi ki a az egyszerű mondanivalóját, blablázik, hadovál.
Elemeztek több, bombarobbantással fenyegető, majd később a számítógépbe is bejátszott telefonhívást. Pontosan sikerült kimutatni, mely hívások származtak telefonbetyártól, s az elemzés alapján igaznak minősített hívások esetén valóban találtak pokolgépet a megadott helyszínen. A számítógép adta lehetőségekkel tízezer üzenetváltást elemezve kiválasztották a hazudozásokra legjellegzetesebb mondatfordulatokat. A Discourse Proceedings (Párbeszéd jelentések) című folyóiratban közzé is tették őket.
A Cornell Egyetemen a Hancock-féle módszert elsősorban a diákok vizsgáztatásához alkalmazzák: az írásbeliket az új szoftverrel elemzik. Ha aztán arra lehet következtetni, hogy a diák köntörfalaz, mellébeszél, behívják szóbelire is. Az Arizonai Egyetemen viszont Judee Burgoon, a kommunikáció tanszék professzora vezetésével már azt szeretnék megállapítani, hogy miként lehet a beszéd során – akár a telefonon elhangzottakból – is megállapítani, hogy igazat mond-e a partner. Szerintük ugyanis kevesebb az írásban elkövetett hazugság, szóban viszont nem mindig jut idő a mondanivaló érdekeinknek való formálására. Az író személy tehát óvatosabb, mint a beszélő. A tapasztaltak pedig tudják, amit már a latin közmondás is hirdetett: verba volant, scripta manent – vagyis a szó elszáll, az írás megmarad.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
