A jelentés szerint a komplex értelemben vett információs társadalom kétarcú volt 2006-ban, és ez a kettősség a 2007-es évet is meg fogja határozni. Az érem egyik oldala a technikai és információs írástudás szempontjából irányadó réteg „tobzódása” az új Web 2.0 forradalomban. Az érem másik oldalán a fejlődő országok, Afrika leszakadása és Ázsia ellentmondásos fejlődése jellemzi.
Az egyes államok információs társadalmának fejlettsége nagy mértékben meghatározza az adott ország versenyképességét a globális gazdasági erőtérben. A versenyképességet elsősorban más országokhoz viszonyítva érdemes vizsgálni, az egyes országok, régiók, térségek egyedi fejlődési pályái ugyanis csak nemzetközi kontextusban értelmezhetőek.
Európa tartósan szétszakadni látszik a világ legfejlettebb IT régiójának számító skandinávokra és egy többsebességes EU képe bontakozik ki.
Magyarország egyelőre próbálja tartani az iramot a középmezőnnyel. – mondta el Kollányi Bence, a Budapesti Műszaki Egyetemen működő Információs Társadalom- és Trendkutató Központ (BME-ITTK) kutatója.
Milliárd felett
2005 végén körülbelül egy milliárd ember használta valamilyen rendszerességgel a világhálót, 2006 végén a világon 1,100,112,756 internetezőt találni. Az éves szinten mintegy százmillióval gyarapodó felhasználói tábor megegyezik az előző évben tapasztalttal.
A világháló Észak-Amerikában a legelterjedtebb, a lakosság több mint kétharmada mondható rendszeres internetezőnek (62 százalék). Az Óceániát meghatározó két állam 70 százalék körüli átlaggal rendelkezik, ami magasabb, mint az észak-amerikai, de a szigetvilág alacsony internetelterjedtsége miatt a régió átlaga 54 százalék, így a második. Harmadik helyen Európa szerepel átlagosan 38,6 százalékos penetrációval.
Negyedik helyen Latin-Amerikát találjuk 16 százalék körüli internetpenetrációval. Az ázsiai régió igen heterogén, az átlagos penetráció 10 százalék körüli, bár Kínát és Dél-Koreát külön kezeli a tanulmány speciális jelentősége miatt. Közel-Kelet internetpenetrációja ugyanúgy 10 százalék körüli, mint az ázsiai régióé, és sajnos nem okoz különösebb meglepetést az afrikai kontinens utolsó helyezése a maga 3,5 százalékos átlagával.
Hétköznapi IT-csodák
2004 májusa óta az internet megduplázta saját méretét, a szájtok száma immár meghaladja a 100 milliót. A tartalomipar győztesei a Web 2.0 alkalmazások. Ahogy az email a „virtuális” párja a postai levelezésnek, úgy a Web 2.0-nek nincs „offline megfelelője”: olyan fokú kooperációt, közösségi együttlétet, tudásmegosztást valósít meg, mely a hálózaton kívüli világban elképzelhetetlen.
2006-ra ezen a téren a Web 2.0 alkalmazások továbbfejlesztése volt a legjellemzőbb, egyre több minőségi szolgáltatás jött létre. A mozgatórugók legfontosabb eleme, hogy egyre több ember egyre több időt tölt a hálón. A széleskörű hatást két példa alaposan érzékelteti: a Time magazin a Web 2.0 felhasználóit választotta az év emberének, a brandchannel.com felmérése szerint pedig a Google, mint márka nagyobb hatással van az emberek hétköznapi életére, mint például a Coca-Cola. Ugyanebben a felmérésben harmadik helyen a YouTube-ot találjuk, míg a negyedik helyet a Wikipedia foglalta el.
Rab Árpád, a BME-ITTK kutatásvezetője szerint a mindennapokban az IT technológia a kézzelfogható eszközöket, a megváltozó szolgáltatásokat jelenti. Ami ma „csodának” tűnik, az a jövőben hétköznapivá és elérhetővé válik a fogyasztók számára is. A konferencián külön panel foglalkozik az interaktivitás felől közelítve az információs társadalom legfrissebb trendjeivel, az internet- és mobil penetrációval, a digitális TV és IPTV terjedésével, a rádiófrekvenciás azonosítással (RFID), valamint a Web 2.0 forradalom jelenségeivel.
Virtuális világok
A felhasználóközpontú online forradalom új területet talált magának: a virtuális világokat. Az online szerepjátékok virtuális világai kutatásának egyik alapvető felismerése volt az, hogy a játékosok számára ez a környezet több mint szórakozás – virtuális identitások, kiterjedt gazdasági, szociális aktivitás jellemzi ezeket a játékokat.
Ha a működő virtuális jákékközösségeken továbblépve szemléljük a jelenséget, elénk tárul egy új kommunikációs csatorna és megjelenítési felület. Nem is maga a modell az új, hanem a megjelenési formája. Egy új divat, egy új jelenség, amire mindenki reagál a maga módján. Az elsőségért folytatott harc után a következő hullám más legekkel akar majd hódítani, illetve megjelennek a specializált világok is. A virtuális világok kiválóan alkalmasak ismeretterjesztésre, oktatása, értéknövelt kommunikációra – véleményünk szerint a 2007-es év ennek az átalakulásnak a jegyében fog zajlani.
Az április 12-én a Millenárison megrendezésre kerülő konferencia foglakozik még a webes szolgáltatások üzleti modelljeivel és az IT outsourcing aktuális kérdéseivel is.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
