Az emberiség gyakorlatilag már Krisztus előtt találkozott a betegséggel, de igazi nagy „karriert” csak a XX. században futott be. Mivel nála sokkal veszélyesebb járványok pusztítottak Európában, tömeges elterjedése és magas halálozási aránya ellenére a 20. század elejéig nem számított a legsúlyosabb kórok közé. A veszélyességére a tudósok csak a 40 millió ember halálát okozó spanyolnáthahullám után ébredtek rá.
Spanyolnátha 1918-1919
Az eddigi legpusztítóbb influenzajárvány egy év alatt mintegy 40 millió ember halálát okozta, de egyes becslések szerint ez a szám elérte az 50 milliót is. Gyors lefolyása és szövődményei készületlenül érték a világ orvostudományát.
Egyes kutatások azt mutatják, hogy a spanyolnátha is madarak közvetítésével jutott el Európába.
Ázsiai influenza 1957-1958
Az emberi és madárinfluenza-vírusok módosulásából létrejött kórokozó világméretű járványt okozott. Áldozatainak száma mintegy 1 millióra tehető.
Hongkongi influenza 1968-1969
Az ázsiai eredetű járvány 1 millió halálos áldozatával azt bizonyítja, hogy a modern orvostudomány sem tudott felkészülni egy ilyen pusztító betegségre.
Madárinfluenza
A madárinfluenza-járványt okozó, az influenzával rokon H5N1 vírus kapcsán a szakemberek attól tartanak, hogy a jelenleg még közvetlenül szárnyasról emberre terjedő vírus átalakul, és emberről emberre terjedő világjárványt vált ki.
Ez azért vezethet világméretű járványkatasztrófához, mert míg a spanyolnáthavírus halálozási mutatója 100-ból 1-2 volt, addig a most jelentkezett H5N1 vírus – állatról emberre terjesztett fajának a statisztikája – 100-ból 60–90 halálos kimenetelű.
Egyes kutatók feltételezik, hogy már kialakult a vírus emberről emberre terjedő változata, de erre jelenleg nincs bizonyíték.
A változó ellenség
Az influenzavírusok titka leginkább az igen nagy variabilitásban rejtőzik, a vírusok újabb kombinációi új fertőzési esélyt hordoznak. Az influenzavírusok azonban úgynevezett rekombináció (a genetikai anyag egymás közötti kicserélése) és mutációk révén igen nagy változatosságra tudnak szert tenni, és bizonyos fajokhoz kitűnően alkalmazkodtak, ami azt jelenti, hogy bizonyos altípusok egyes fajokban gyakoribbak, másokban ugyanazok nem vagy ritkán fordulnak elő.
A mostani vírus, a világjárvánnyal fenyegető H5N1 már egy megváltozott vírus, amelynek még nincs azonosított, emberről emberre terjeszthető változata, de sajnos az állatról emberre terjedő változat agresszív terjedési struktúrája és magas halálozási mutatói miatt a világ vírusszakemberei különösen veszélyesnek tartják.
Noha még a vírus – elvileg – nem képes emberről emberre közvetlenül terjedni, ez a változat szinte bármikor kialakulhat. Ha egy influenzában szenvedő ember közvetlen kapcsolatba kerül fertőzött szárnyasokkal, fennáll a lehetősége annak, hogy a madárinfluenza vírusával is megfertőződik. A kétféle vírus, azonos gazdaszervezetben találkozva, egymással géncsere lebonyolítására képes lehet. Ettől kezdve az új vírus szinte akadálytalanul terjedhet egyik emberről a másikra.
Ez a változás okozhatja majd a WHO előrejelzéseiben megjósolt óriási járványt is.
