A magyar kormány kimondatlanul feladta az euróbevezetés − egyébként szerződésben vállalt kötelező − célkitűzését. Ezzel az aktussal gyakorlatilag hatálytalanította a 2001-ben bevezetett jegybanktörvényben rögzített inflációs célkövető rendszer értelmét, illetve a 2008 óta lebegő árfolyamrendszer hasznát – írja a Napi Gazdaság.
A lap szerint mindkét vállalás láthatóan fejfájást okoz a kormánynak és az MNB-nek. A költségvetési kiigazításra ugyanis inflációt generáló eszközöket alkalmaz a kormány, ezért Magyarországon a legmagasabb az árnövekedés üteme az Európai Unióban. A jegybanknak ezt nem lenne szabad elnéznie, ám az újfajta monetáris célkitűzések miatt nem képes érdemben reagálni az inflációra.
A devizaadósság ledolgozásához és a gazdaságélénkítéshez kulcsfontosságú az árfolyam-politika, amihez a lebegő rendszernél alkalmasabb lehet egy középárfolyammal meghatározott sávos rendszert kialakítani, olyat, amilyen 2008 előtt is hatályos volt.
A múlt héten tovább romlott a forint árfolyama: 293 forint közeléből 298 fölé került az euró jegyzése.
Az origo emlékeztet arra, hogy a hazai deviza sérülékenységét a Magyar Nemzeti Bank (MNB) márciusi elnökcseréje gyengíti, de fontos szerepe van ebben a folyamatos kamatvágási ciklusnak is. A befektetők attól tartanak, hogy Orbán Viktor miniszterelnök olyan elnököt jelöl az MNB élére, aki “stratégiai partnere” lesz a kormánynak, és unortodox jegybanki eszközöket vezet be, ami a forint esésével is járhat.
Soros György a napokban arról beszélt, hogy devizaháború várható a világon.
