Idén márciusban mintegy 27 pontnyit emelkedett a GfK Hungária Komplex Fogyasztói Bizalom Index (FBI), amely az ugrásszerű növekedés után elérte a 154,4 pontot. A Vásárlási Hajlandóság Index értéke 11, a Fogyasztói Várakozások Indexének értéke 41 ponttal lett magasabb, mint tavaly decemberben. A háztartások bizakodóbbak mind saját anyagi helyzetük, mind az ország gazdasági esélyeit illetően.
A GfK Hungária Piackutató Intézet igazgatója szerint a vizsgálat „pozitív eredményeinek hátterében egyértelműen az alacsonyabb energiaárak ígérete áll”. Kozák Ákos úgy véli: a magyar fogyasztó pragmatikus. „Ha csak néhány ezer forinttal több marad a zsebében, az gyakorlatilag azonnal jobb kedvre deríti.”
Javult mind a háztartások, mind az ország gazdasági helyzetének a megítélése. Ez utóbbi esetében főként a rövid távú, vagyis a következő 12 hónapra vonatkozó várakozások javultak. Az előző negyedév 17 százalékához képest immár 24 százalék ítélte meg optimistán az ország gazdasági helyzetét. Ezzel egyidejűleg a tavalyi év azonos időszakához képest (51 százalék) kevesebben, a lakosság 36 százaléka számít az ország gazdasági helyzetének romlására.
Kevésbé félünk a munkanélküliségtől, az inflációtól
2013 márciusában a megkérdezettek 45 százaléka számított a munkanélküliség növekedésére. 2012 decemberében ez még 53 százalék volt. Mérséklődtek az árváltozásokkal kapcsolatos negatív inflációs várakozások is az előző időszakhoz képest, bár továbbra is tízből heten (73 százalék) számítanak az árak további, átlagosan 6 százalékos emelkedésére a következő 12 hónapban. A család reáljövedelmére vonatkozó várakozások javultak, de továbbra is kedvezőtlenek: az előző negyedévben mért 65 százalékkal szemben most a megkérdezettek 51 százaléka számít az inflációnál kisebb mértékű növekedésre, azaz családja reáljövedelmének csökkenését prognosztizálja.
Már a hitel sem olyan rémisztő
A hitelfelvételi kedvről elmondható, hogy – a tavaly decemberi 32 százalék után – idén márciusban a lakosság 25 százaléka vélte úgy, hogy most nem alkalmas az idő kölcsön felvételére. Enyhén emelkedett – 63-ról 69 százalékra – viszont azok aránya, akik soha nem vennének fel hitelt. A hitelfelvétel ilyen arányú elutasításának háttérében az áll, hogy 33 százalék a hitelkamatok növekedésére, további 32 százalék azok változatlanságára számít a következő 12 hónapban. Márciusban minden harmadik válaszadó bizonytalan volt abban, hogy felhasználja-e a megtakarításait egy korábban tervezett vásárlásra. 22 százalék szerint most egyáltalán nem érdemes nagyobb háztartási eszközt vásárolni.
Kissé emelkedett azok aránya, akik egy lakásvásárláshoz megfelelőnek ítélik a körülményeket: a legutóbbi 51 százalékkal szemben 2013 márciusában a megkérdezettek 56 százaléka venne mostanában lakást. Mindössze minden harmadik válaszadó tartja jó befektetésnek a lakásvásárlást. Lakása eladására a megkérdezettek 9 százaléka vállalkozna a jelenlegi körülmények között.