Sajátos helyzetben vannak azok az irodák, amelyek az öt nagy könyvvizsgáló cég (Big Five) valamelyikével dolgoznak együtt. Az effajta együttműködés célja, hogy a könyvvizsgálók jogi szolgáltatást is nyújthassanak ügyfeleiknek, vagyis jobban ki tudják szolgálni őket.
A versenytársak azonban megkérdőjelezik az ilyen jogi irodák függetlenségét és konfliktushelyzetet emlegetnek. „Ez világszerte probléma, az ügyvédi szervezetek több-kevesebb sikerrel megpróbálják felvenni a versenyt” – mondja Szecskay András, a Szecskay Ügyvédi Iroda vezetője. Hozzáteszi: az American Bar Association a „multidiszciplináris együttműködés” ellen foglalt állást, s az Európai Unió ügyvédi kamaráinak szövetsége is elutasítóan áll a kérdéshez. „A könyvvizsgálóknak az a dolguk, hogy feltárják az ellentmondásokat és hiányosságokat, az ügyvédeknek meg éppen titoktartási kötelezettségük van. Hiába állítják ezek az irodák, hogy önállóak, a valóságban nem függetlenek: ugyanaz a telefonszámuk, a címük és az infrastruktúrájuk, mint a könyvvizsgálóké, van belső megállapodás a partnerségre, a jövedelmek összefolynak” – mutat rá Szecskay. Kajtár Géza, a Martonyi és Kajtár iroda vezetője is arra figyelmeztet, hogy különböző szabályozás érvényes a könyvvizsgálókra és az ügyvédekre, s ennek betarthatósága kétséges. Az ügyvédek korlátlan anyagi felelősséggel tartoznak, terheli őket az ehhez kapcsolódó biztosítás, tilos reklámozniuk magukat; a könyvvizsgálókra mindez nem érvényes. Kajtár Géza mindazonáltal nem tart attól, hogy Big Five ügyvédek komoly ügyekben (projektfinanszírozás, versenyügyek, tőkepiaci műveletek, telekommunikáció, ingatlanfinanszírozás és hasonlók) versenytársak lehetnek. Berecz Csaba, a Berecz és Andrékó Linklaters Ügyvédi Iroda vezetője sem tart a konkurenciától.
BELÜLRŐL NÉZVE. A Big Five-val együttműködő jogi irodák ugyanakkor függetlenségüket hangsúlyozzák. „Nem adtuk fel az önállóságunkat, szerződéses kapcsolatra léptünk az Arthur Andersennel, de nem váltunk egy franchise-hálózat részévé” – szögezi le Burai-Kovács János, az Andersen Legalhoz tartozó Burai-Kovács és Partnerei Ügyvédi Iroda vezetője, hozzátéve, hogy ügyfélkörük 60 százaléka nem kliense az Arthur Andersennek. „A Budapesti Ügyvédi Kamara vizsgálja a függetlenségünket. Egy épületben vagyunk ugyan, de nem egy irodában. Közös projekteknél részt veszünk közös értekezleteken, de az ügyvédi iroda értekezletén nincsenek könyvvizsgálók” – hangsúlyozza Burai-Kovács. Az ügyvédi iroda és az AA megállapodást kötött a finanszírozásról, a kölcsönös érdekeltségről, erről az ügyfeleiket tájékoztatják, s a megállapodás példányait a Budapesti Ügyvédi Kamarának és a devizahatóságnak annak idején megküldték. Burai-Kovács János szerint az együttműködést az ügyfelek igényelték. „Az első ügyfeleink nagy nemzetközi olajtársaságok voltak. Nem csak jogi, hanem pénzügyi, adó, számviteli jellegű kérdéseket is feltettek, ezért már akkor jó kapcsolatot építettünk ki magyar tanácsadó cégekkel” – mondja. Visszautasítja azokat a vádakat is, hogy az ügyvédség krémje nem a Big Five-val együttműködő irodákba törekszik. „Egyetemi és főiskolai tanárok, választottbírák a munkatársaink. Szívesen jönnek hozzánk a fiatalok is: egy-egy évfolyam első tíz végzőse közül két-három ide kerül.”
TÖBBOLDALÚ KISZOLGÁLÁS. Réti László, a PricewaterhouseCoopers-szel (PwC) együttműködő Landwell hálózathoz tartozó Dezső, Réti és Antall Ügyvédi Iroda partnere is arra mutat rá, hogy az ügyfelek igényelték a multidiszciplináris kiszolgálást. „Nyugati jogi irodák befektetési bankárokat, közgazdászokat, adótanácsadókat alkalmaznak, mert szükségük van rájuk. „A függetlenség szempontjából az az alapkérdés, hogy az ügyféllel való viszonyban és a jogi tartalomban utasítható-e az ügyvéd. Ebben a tekintetben én nyolc éve ilyen független nem voltam” – emlékeztet Réti a Stikemann, Eliottal folytatott korábbi együttműködésére. Ő egyébként nem vállal el ügyet attól, aki a PwC-vel mint auditorral dolgozik. Szerinte nem gyengíti, hanem éppen erősíti az iroda függetlenségét, hogy vezetői a PwC-partnerekkel azonos tekintet alá esnek. Rétit egyenesen mosolygásra késztették azok a megállapítások, amelyek szerint a könyvvizsgálókkal, befektetési, vezetési tanácsadókkal együttműködő irodák nem képesek olyan nívós ügyeket ellátni, mint a klasszikus nagy ügyvédi irodák. „Ezek szerint a Stikemann, Eliottal együttműködve még képes voltam erre, ma már nem?” – teszi fel a költői kérdést, majd sorolni kezdi, milyen fúziós és kockázati tőke jellegű ügyeken dolgozik, s ezek egyikében sem PwC ügyfél a megbízó.
Nem csak Big Five cégek jutottak arra a következtetésre, hogy többféle tanácsadást kell nyújtaniuk a klienseiknek. „A nagy audit cégek jogi osztályt hoztak létre, mi fordított utat jártunk be” – mondja Radnóczy Zsolt, a Nörr, Stiefenhofer, Lutz partnere. Ügyfeleik ugyanis azt kívánták, ne csak jogi szolgáltatást, de könyvelést, auditot, adó és gazdasági tanácsadást is végezzenek. Más irodák azonban nem kívánnak ilyen messzire elmenni. Ormai Gabriella, a Camreron McKenna budapesti irodájának vezetője például arra hívja fel a figyelmet, hogy bár a cégüknél adócsoport működik, könyvvizsgálóik soha nem lesznek.
