Közeledik az “igazság pillanata” a társaságok számára. Miként azt az adóreform óta már mindenki megszokhatta: ami a magánszemélyeknek március 20-a, az a gazdálkodó szervezeteknek május 31-e. Előző évi eredményük alapján ezen időpontig kell elszámolniuk adókötelezettségükről az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) felé.
A vállalkozási nyereségadó megszűnése óta sok változás történt, jelentősen módosultak a társasági és osztalékadózás szabályai. A számtalan anyagi jogi változás mellett voltak azért – főleg eljárási oldalon – fix pontok is: így többek között a decemberi feltöltési kötelezettség, a május 31-i bevallási határidő, miként az is, hogy más-más nyomtatványt kell beadniuk az egyszeres, illetve a kettős könyvvitelt vezető adózóknak. Úgy tűnik, hogy a törvény ezen elemei sincsenek kőbe vésve, előbb-utóbb fölöttük is eljár az idő. Az állami adóhatóság ugyan hosszú ideig ragaszkodott a nyomtatványforgalmazók által értékesített bevallási nyomtatványokhoz, a mindjobban kiteljesedő internet korában azonban kénytelen volt beadni a derekát: az idén először elfogadja – még kísérleti jelleggel ugyan – a saját weboldaláról (www.apeh.hu) letöltött és kitöltött társaságiadó- és osztalékadó-bevallást is. “Ez idáig még kevés ily módon készített bevallás érkezett, de a tapasztalataink kedvezőek” – nyilatkozta a Figyelőnek Vámosi-Nagy Szabolcs. Az APEH elnökhelyettese már régóta szorgalmazta, hogy bevezessék az adóbevallás benyújtásának e formáját. Ezek a bevallások lényegében hibátlanok, míg korábban gyakran származott probléma például abból, hogy a számítógépen kihozott adatokat átmásolták a nyomtatványra.
A társasági adózás szabályaiban – hasonlóan a többi adótörvényhez – nem voltak 1999-ben jelentős változások, így aztán a bevallások sem sokban különböznek az előző évitől. (Az 1998 derekán hatalomra került új kormány ugyanis időhiányra hivatkozva nem kívánt nagy változásokat végrehajtani az adótörvényekben, már csak azért sem, mert adóreformot ígért, ami viszont utóbb elmaradt.)
A bevallásoknak az adóhatósághoz történő beérkezését követően rögtön egy – a vállalkozások körében nem igazán népszerű – kötelezettség hárul az APEH-re: mulasztási bírságot kell kiszabnia azon kettős könyvvitelt vezető vállalkozásokra, amelyek tavaly december 20-ig az évközben fizetett adóelőlegüket nem egészítették ki a várható éves adó 90 százalékára. Nem kevés bírság gazdagítja emiatt az adóhatóságot, annak ellenére, hogy a vállalkozásokra összességében inkább a túlfeltöltés a jellemző. Tavaly például a május 31-ei tényleges fizetési kötelezettség a több mint 130 ezer kettős könyvvitelt vezető adózó esetében 21 milliárd forint volt, miközben a visszaigénylés összege meghaladta a 42 milliárd forintot. Még így is csaknem 9200 volt azon adózók száma, amelyeket a hiányos feltöltés miatt együttesen 1,6 milliárd forint mulasztási bírság fizetésére kötelezett az adóhatóság. Közülük 907 megfellebbezte a határozatot, de kevés sikerrel: olyan eset egy sem akadt, amikor az adóhatóság visszavonta volna a kiszabott bírságot, annak mérséklésétől viszont nem zárkózott el, ha megalapozottnak találta az indoklást. A feltöltési kötelezettség “alulteljesítésének” okai ezen cégek esetében általában olyan események voltak, amelyeket december 20-án még nem láthattak előre. Néhány példa: egy társaság átutalását banki informatikai hiba miatt december végén nem teljesítették; öt cég összeolvadását december 28-án jegyezték be; több adóalany – elsősorban kereskedő cégekről van szó – nem számított a decemberi kiugró forgalomra.
Az adóhatóság a feltöltési kötelezettség teljesítése kapcsán tehát igen szigorú. Így aztán ebben az évben sem nagyon számolhatnak a gazdálkodó szervezetek azzal, hogy a hiányos feltöltés miatt kivetett bírságot elengedi vagy mérsékli az APEH.
Az egyszeres könyvvitelt vezető adózókra nem vonatkozik a feltöltési kötelezettség, tehát esetükben ilyen típusú bírságra nem kell számítani. Ugyanakkor ezen cégeknek most kell kiegészíteni az általuk tavaly fizetett adóelőleget az elmúlt évi eredményük után ténylegesen fizetendő társasági adó összegére. Tavaly a több mint 124 ezer egyszeres könyvvitelt vezető adózó májusi társasági adó-bevallásában így 6,7 milliárd forint adófizetési kötelezettség szerepelt, s csaknem 2,7 milliárd forint volt a visszaigénylés összege.
A “stabilitás és a kiszámíthatóság” jegyében ez év januárjától alig volt változtatás a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben. Többször felmerült ugyan, hogy a nemzetközi szinten igen alacsony társasági adókulcsot esetleg emelni kellene, azonban a pénzügyi kormányzatnak ez most sincs szándékában. Mint ahogy jelentős módosításokat sem terveznek jövő év elejétől bevezetni a társasági adózás szabályaiban. Bizonyos változtatásokra azonban mégis szükség lesz, leginkább az új számviteli törvény, valamint nemzetközi kötelezettségeink miatt. Mindezek a mai adóbevallási szabályokat is érintik majd.
A jövő januártól hatályba lépő új számviteli törvény még parlament előtt lévő javaslata szerint lehetővé válik, hogy az üzleti év ne essen egybe a naptári évvel, vagyis a mérleg fordulónapja december 31-étől eltérő időpontban is lehet majd. Ez pedig egyben azt is jelenti, hogy ebben a vállalkozói körben nem december 20-a lesz a feltöltési kötelezettség határnapja (ha egyáltalán megmarad ez az előírás), s nem május 31-e a bevallási kötelezettség teljesítésének határideje. A pénzügyi tárca adószakértői költségvetési szempontok miatt, az adóhatóság emberei pedig végrehajtási okok miatt sokáig ellenezték ugyan a törvénymódosítást, a pénzügyi kormányzat végül is áldását adta a multik kérésére – a változtatás lényegében csak e kör számára fontos. Így aztán két év múlva már lesznek cégek, amelyeknek nem május végéig kell rendezni társasági és osztalékadó-fizetési kötelezettségüket, illetve bevallani a következő üzleti év társasági adóelőlegét. Mindez megnehezíti az adóhatóság munkáját, azonban Vámosi-Nagy Szabolcs reményei szerint nem sok társaság lesz, amely a naptári évtől eltérően jelöli ki az üzleti évet. Ugyancsak az új számviteli törvény írja majd elő, hogy öt éven belül megszűnik az egyszeres könyvvezetés lehetősége. Ami sok más mellett azt is jelenti majd, hogy a mai állapottól eltérően egységesülnek a társasági- és osztalékadó-bevallás szabályai is.
