A kormány ismét szakmai és politikai vitát gerjesztett akkor, amikor Járai Zsigmond pénzügyminiszter múlt héten hirtelen bedobta a köztudatba, hogy jövőre 40 ezer forintra emelnék a minimálbért. A bejelentés váratlanul érte a munkaadókat és a munkavállalói szervezeteket, hiszen eddig évente csupán 2-3 ezer forinttal emelkedett a minimálbér nagysága, és az eddigi gyakorlat szerint az országos érdekegyeztetési fórumon a kormány mindig alacsonyabb bért ajánlott, mint az érdekképviseletek. Ekkora mértékű emelkedést a mostani 25 ezer forintos összeg közel négy év alatt ért el, ezt akarja most a kormány egy esztendő alatt véghezvinni. Az inflációt meghaladó emelés szükségességéről nincsen vita – hiszen a minimálbérnek el kellene érnie az átlagbér 60 százalékát -, a hirtelen nagy összegű emelés azonban komoly problémákat vet fel.
Ekkora ugrás jelentősen megnövelné a munkáltatók költségeit, a magasabb bérhez ugyanis magasabb járulékok is tartoznak, ráadásul ennek tovagyűrűző hatása is lenne, hiszen ha ekkora összeget kapnának a szakképzetlen munkások, akkor a képzett munkaerő jelenlegi fizetését is meg kellene toldani. “Amennyiben ez nem történne meg, az igazságtalan torzulásokat okozna a bérstruktúrában” – állítja az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ), amely szerint a jövedelempolitikáról globálisan kellene tárgyalni a kormánnyal. Emellett a munkáltatók terheinek növekedése nem lenne összhangban a kormány által hangoztatott tb-járulék csökkentési elképzelésekkel sem. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) is arra hívja fel a figyelmet, hogy több ágazatban – mint például a könnyűiparban, mezőgazdaságban és a kiskereskedelemben – jelenleg 40 ezer forint az átlagbér, ezért sem tartják reálisnak a minimálbér ekkora emelését. Ha ez mégis megtörténne – fejtette ki Gyarmatiné Rácz Ágnes a szervezet főigazgatója -, bizonyosan terjeszkedne a feketegazdaság, a gyarapodó terhek miatt sok vállalkozásnak egyszerűen nem érné meg bejelenteni dolgozóit. A hirtelen nagy arányban megnövekedett bérnyomás könnyen elijesztheti a külföldi befektetőket is, ez pedig a hazai munkanélküliséget növelné.
Emelni mindenképpen kell – hangoztatják az érdekképviseletek -, hiszen a jelenlegi minimum közel 35 százalékkal marad el a létminimum szintjétől, azonban ezt a gazdasági fejlődéssel és a termelékenység növekedésével összhangban kell véghezvinni. A legjobban azonban az fájhat nekik, hogy hivatalos köröktől még semmilyen konkrét javaslatot nem kaptak ebben a témában. Amennyiben mégis érkezik valamilyen hivatalos koncepció, a tárgyalások elkezdődhetnek. A döntés következtében hirtelen kiáramló plusz bértömeg amúgy komoly inflációs nyomással is járhat, hiszen a nagyobb bérek miatti megnövekvő keresletnek árfelhajtó hatása van. –