Viszonylagos nyugalomban teltek el az utóbbi napok a BÉT részvényszekciójában. Az április 27-vel kezdődött öt kereskedési napon 2,8 százalékot emelkedett a BUX és 6269 ponton zárt e hét keddjén. Igaz, a múlt hét végén ismét 6 ezer pont alá süllyedt az index értéke, de a kedvező nemzetközi környezetnek köszönhetően – a héten ismét megdőlt egy lélektani határ, a New York-i tőzsde DJIA indexe átlépte a 11 ezer pontos küszöböt – hétfő óta ismét felfelé tart, méghozzá fokozatosan bővülő forgalom mellett.
A hét nyertesei a kisebb részvények voltak, hiszen a Phylaxia 69, a Rizikó Factory 25, az Ibusz 11, míg a Kékkút 16 százalékot erősödött az elmúlt öt kereskedési nap során. A nagyobb társaságok likvidebb részvényei kisebb mértékben drágultak. Az érdeklődés középpontjában továbbra is a BorsodChem és a TVK állt. Keddi 5840 és 2815 forintos záróáruk 7,1, illetve 10,3 százalékos növekedést tükrözött. A Matáv, a Mol és az OTP részvényének árfolyama jóformán szinten maradt (igaz, Londonban 1371 forinton is kötöttek üzletet e hét keddjén a Matáv papírjára). Az áramszolgáltatók a Dédász kivételével mind árfolyam-emelkedést mutattak fel. A legnagyobb mértékben, 4,7 százalékkal az Émász drágult.
Április végéig minden tőzsdei társaság megtartotta éves közgyűlését. Az idei szezon valamelyest viharosabbra sikerült a korábbiaknál. Ha eltekintünk a kisbefektetők olykor meglehetősen rámenős felszólalásaitól, valamint néhány ügyrendi bakitól, akkor a Zalakerámia április 28-i felfüggesztése volt időrendben az első meglepetés. Az intézkedés oka elsősorban az volt, hogy a jelentős személyi változásokat nem tudták az előírásoknak megfelelő módon a közvélemény elé tárni.
Az igazi bomba azonban valamivel később, de még mindig a múlt szerdán robbant, amikor is kiderült, hogy a TVK elnök-vezérigazgatója, Várhegyi Miklós benyújtotta lemondását. Távozásának indoklása során kétséget kizáróan megfogalmazta, hogy a tulajdonosi oldal nyomásának engedve válik meg a vegyipari vállalattól. Fontosnak tartotta ugyanakkor megjegyezni: teljesen természetes dolog, hogy a részvényesek azt tehessék saját tulajdonukkal, amit jónak látnak. Barta Csaba, az igazgatóság új elnöke kifejtette: hangsúlyváltást kívántak a részvényesek, amit a tulajdonosi kontrollt erősítésén keresztül láttak megvalósíthatónak. Ezt követően részvényenként 24 százalék osztalék kifizetése mellett döntöttek a tulajdonosok, ami azt jelenti, hogy a korábban tervezett 1,7 milliárd forint helyett 5,3 milliárdot fizet ki összességében a társaság.
A napvilágot látott negyedéves jelentések is okoztak némi meglepetést a piacon. A Pannonplast 472,2 millió forintos első negyedéves adózás előtti nyeresége 21 százalékkal elmaradt az 1998. évi azonos időszakétól, miközben az árbevétel 4 százalékkal nőtt. A gyengébb profit nagyrészt a pénzügyi eredmény jelentős csökkenésének tudható be. A társaság részvényeinek árfolyama különös mértékben nem reagált a hírre, ha nem tekintjük annak, hogy a viszonylag optimista általános piaci hangulatban stagnált e papír árfolyama.
A Synergon-részvények tőzsdei startjának dátuma május 5-e. A lapzártakor még nem ismeretes, de a hírek szerint jó első negyedéves számok segíthetik a részvény sikeres debütálását a börze A kategóriájában.
„Az importár-alapú gázárképlet bevezetése várhatóan az eredetileg tervezett július eleji életbe léptetéséhez képest három hónapot fog késni” – jelentette be e hét keddjén Chikán Attila gazdasági miniszter. A közlést az időpont kitolódása ellenére is egyértelműen pozitívan értékelte a piac – ez elsősorban a Mol áralakulásán volt megfigyelhető -, hiszen eddig kormánykörökből senki nem nyilatkozott még ilyen egyértelműen az ügyben. A Mol esetében ezen új metódusú árképzés bevezetése hosszabb távon jelentős eredményjavulást hozhat, miután megnőne a társaság által értékesített gáz nyereségtartalma.
