Nyugati szomszédunk egyik legtekintélyesebb gazdaiságkutató intézete, a WIFO a közelmúltban nyilvánosságra hozott előrejelzésében 1998-ra 3,3 százalékos fejlődési dinamikát valószínűsített Ausztriának, míg a Bank Austria csupán 2,7 százalékosat. A hitelintézet szakértői a szolidabb növekedés okát egyebek közt az állami költségvetésnek az Európai Unió (EU) tagjai által megkötött úgynevezett stabilitási és növekedési paktumból adódó többletterheiben, illetve az építési és a gépi beruházásoknál tapasztalható megtorpanásban látják.
A kutatói műhelyek között összhang mutatkozik viszont a tekintetben, hogy 1999-ben a gazdasági növekedés lendülete mérséklődik, s a GDP nagysága legfeljebb 2,5-2,8 százalékkal haladja majd meg az előző évit (de még mindig eléri az elmúlt tíz esztendő átlagát).
Ami az osztrák külgazdasági kapcsolatokat illeti, az ország exportjában nyilvánvalóan nem ismétlődhet meg az 1997. évi, értékben 15,3 százalékos rekordbővülés; a kivitel fokozatosan lanyhuló lendületet mutat: az 1998. évi 10 százalék körüli növekedés után az idén már csak 6-7 százalék valószínűsíthető. Az ázsiai és az orosz válságnak Ausztria exportjára gyakorolt hatása ugyan rendkívül korlátozott, a beruházók hangulata mégis minden olyan partner- országban romolhat, amelyek erőteljesebb gazdasági-kereskedelmi kapcsolatokat tartanak fenn a világgazdaság válságövezeteivel, s ez az osztrák áruk iránti kereslet lanyhulásában is kifejezésre juthat. Pozitív növekedési impulzusok várhatók ugyanakkor az EU-n belüli belső konjunktúra fennmaradásától, s az osztrák külkereskedelem 1999-es dinamikája és mérlege végül is ennek lesz a függvénye.
Annál is inkább, mert az importoldalon (a tavalyi 9 százalék körüli növekedés után) az exporttal nagyjából azonos, 6-7 százalék körüli fejlődési ütemre lehet számítani 1999-ben, s az importot befolyásoló tényezők között várhatóan erősödni fog a magánfogyasztás szerepe. A kereskedelmi mérleg hiánya mindezek alapján az 1998. évi körülbelül 70 milliárd schillingről 80 milliárdra növekszik az előrejelzések szerint.
Az osztrák gazdaságban kiemelkedő szerepet játszó idegenforgalomban hosszú évek óta először beszélnek pozitív irányú elmozdulásról. Reálértéken számítva az elmúlt évben 1,6-2,2 százalékkal növekedtek az idegenforgalmi bevételek, az idén pedig további 2,1-3,5 százalékos bővülésük várható. Ugyanakkor a kiadások 5 százalékkal mérséklődtek, az idei változásukat pedig mínusz 0,5 és plusz 1,2 százalék közé teszik a szakértők.
Az infláció mértéke évi 1 százalék körül stabilizálódott (amire legutóbb valamikor az ötvenes évtizedben volt példa); ez 1998-ban elsősorban a kőolaj- és nyersanyagárak csökkenéséből, valamint a valutaárfolyamok kedvező alakulásából táplálkozott. A Bank Austria és a WIFO szakértői egyaránt úgy látják, hogy a nyersanyagárak továbbra is alacsony szinten maradnak; az átlagot meghaladó mértékű drágulás, azaz inflációs hatás legfeljebb a munkaintenzív szolgáltatási területeken várható.
A kedvező konjunkturális helyzet következtében 1998-ban – éves átlagban – 30 ezerrel növekedett a foglalkoztatottak száma, amely így kereken 3 millió volt. Az idén folytatódik e tendencia, s így a foglalkoztatotti létszámban további 0,7-0,9 százalékos növekedés valószínűsíthető. A munkanélküliség ennek ellenére súlyos probléma maradt. Az újonnan keletkező munkahelyek zömét az úgynevezett “rejtett tartalék” – a korábban eredménytelenül állást kereső háziasszonyok csoportja – foglalta el, így a ráta továbbra is 7 százalék körüli, s 1999-ben is csak rendkívül korlátozott mértékű javulás várható.
