Rendhagyó vázlatot kanyarított a rajzpapírira a nyolcvanas évek elején a Renault szokványos formáktól megcsömörlött autótervezője, Thierry Metroz. A kollégák először nem is értették pontosan, hogy egy méretes kombit, vagy egy vérszegény kisbuszt álmodott meg. Sokan kifejezetten idétlennek tartották a csapott orrú kofferforma alakzatot. Szokni kellett a vonalait, de azután a jármű sokoldalú használhatósága meggyőzte a vevőket, és így kategóriát alapított az Espace.
Azóta majd két évtized telt el, és nem csak a vevők haraptak rá a formára, de a konkurencia is. Főleg a kisbuszokban amúgy is bővelkedő amerikai piacot árasztották a hagyományos autónál sokkal nagyobb teret nyújtó “egyterűek”. Sok amerikai márka kirukkolt hasonlóval, kezdve a Chevrolet Luminájával egészen a Chrysler Voyageréig. A divat világszerte hódít. Csak néhány példa: Opel Sintra, Mazda MPV, a VW Sharan, s a legfrissebb családtag, a KIA Frankfurtban debütált Carnival V6-osa. Emellett az egyterűépítés új fordulatot is vett. A három üléssoros 7-8 személyes, akár tárgyalóvá, akár kirándulóautóvá, zárt furgonná is alakítható buszlimuzinok mellett megjelentek a kisebb rokonok: a kompakt, két üléssoros, 5-6 személyes rövid változat.
A Renault ugyanakkor nem csak lefelé, hanem felfelé is lépett, mert kifejlesztette az Espace hosszított, Grand jelzőjű változatát. A vásárlók tízezrei számára azonban az igazi egyterű változatlanul az Espace marad. Nekik az első szinte síklapokkal határolt ősváltozat után immár a harmadik generációs, gömbölyített, az egységes Renault arculatba illő csinosított formát dobta piacra a gyár. A motorváltozat is bővült. Az összehasonlításban szereplő kétliteres, hengerenként négyszelepes motor mellett (igaz csak a hosszított Grand Espace-hoz) háromliteres V6-os, 194 lóerős benzinest is csatasorba állított a francia gyártó, de van egy 115 lóerős, szintén kétliteres benzines, és egy 2,2 literes turbódízel erőforrás is. Az RXT már gazdagon felszerelt változat. A deréktámaszban is állítható első ülésektől, az elektromos ablakemelőkig, az oldalanként szabályozató légkonditól a két első és oldallégzsákig sok minden alapárért jár.
Kicsit más hagyományokból merített a Chrysler, amikor az amerikaiasan nagyvonalú, családias Voyagert kifejlesztette. A forma, a kivitel hamisítatlanul tengerentúli, látszatra méretesebb a kecses franciánál. A Voyager 1994 óta kapható Magyarországon és eddig 182 ügyfelet vagyis a kis kompaktok nélküli egyterűek piacán 10 százalékos részesedést mondhat magáénak.
A német Van magazin szerint a francia designja igényesebb, sportosabb, mint a Voyageré., de a csomagtere kisebb. Pakolós előny a Voyager két hátsó-oldalsó tolóajtaja is. Az Espace központi digitális (“egérmozival”) informáló műszerfala, amely azonban a vezető tekintetét eltéríti az útiránytól. Bár az amerikai hengerenként kétszelepes motorja nem annyira erős, mint a konkurens 16V-je, de simább, csendesebb a járása és kevesebb, ráadásul kisebb oktánszámú benzinnel is beéri. –
