Biztató fejlemény, hogy az utóbbi napokban megszűnt a korábban tapasztalt igen erős eladói nyomás a tőzsdén. Néhány részvénytől eltekintve azonban a vételi oldal sem erősödött, vagyis sokan kivárnak, amíg nem bizonyosodhatnak meg arról, hogy a makrogazdaság stabil, s a kormány állításának megfelelően – ellentétben viszont több külföldi elemzéssel – nem lesz szükség megszorító intézkedésekre.
Természetesen most is akadtak olyan papírok, amelyek függetleníteni tudták magukat az általános trendtől. Kimagasló növekedést mutatott fel e hét hétfőjén a Rába és a Graboplast: ezek egy hét alatt 23, illetve 18 százalékot erősödtek. Piaci pletykák szerint a győri gépipari cég papírjainál tapasztalható kiugró emelkedés mögött egy külföldi befektetőkből álló csoport vásárlásai állnak. A Graboplast felfutása – több elemző véleménye szerint – közvetve szintén erre, azaz a Rábában meglévő tulajdoni hányadára vezethető vissza. Ellentmondani látszik e magyarázatnak, hogy kedden a Rába 3 százalékos értékvesztése mellett a Graboplast további 6 százalékot tudott emelkedni. Nem szabad elfelejteni, hogy e két céggel igen mostohán bántak a befektetők az elmúlt hónapokban, hiszen leszámítva az utóbbi napok árfolyam-emelkedését, a Rába csupán 7 százalékot erősödött, a Graboplast pedig 23 százalékot veszített értékéből december eleje óta. Így az is elképzelhető, hogy egyszerűen néhány nyugati elemző rátalált az „elfelejtett” papírokra, és ennek köszönhető a mostani 2100, illetve 1600 forintot meghaladó árszint.
A meghatározó részvények közül csupán a Matáv erősödött komolyabb mértékben, 1277 forintos hétfői záróára 8 százalékos növekedést jelent a vizsgált időszakra. Ez az eredmény némiképp zavarba ejtő, hiszen egy február 24-én kiadott tájékoztató szerint várhatóan mintegy 4-5 milliárd forinttal csökkenti a Matáv 1999. évi eredményét az az új összekapcsolási díj, amelyet a távközlési vállalat az általa élvezett monopolhelyzet fejében – a hírközlési tárca díjrendelete alapján – a helyi és a mobilszolgáltatóknak a távolsági hívások indításáért, illetve végződtetéséért tartozik fizetni. Figyelembe véve a Matáv tavalyi 58,3 milliárd forintos nyere-ségét, valamint az ez évi terveket, a fenti kötelezettség akár 5 százalékot is meghaladó mértékben csökkentheti a vállalat eredményét.
Az OTP 8715 forintos, valamint a TVK 2300 forintos keddi záróára 4, illetve közel 7 százalékos heti veszteségnek felelt meg. A Mol árfolyamának lemorzsolódása is folytatódott, kedden 5530 forinton zárta a napot. A Mol életében jelentős változásokat hozott az elmúlt hét, miután a rendkívüli közgyűlésen az igazgatóságból nyolc személy visszahívásáról döntöttek a tulajdonosok. Csák János, az igazgatóság új elnöke kifejtette, hogy célja a vállalat versenyképességének növelése. Megnyugtatandó a kisrészvényeseket, abbéli véleményének adott hangot, hogy a napokban tapasztalható árfolyamesés nem a vállalat hatékonyságának gyengülését, hanem a rossz makrogazdasági eredményeket tükrözi. Az elmúlt napok másik nagy horderejű – azonban a tőzsdei árakra nemigen ható – személyi változása Tarafás Imre „önkéntes” lemondása az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet elnöki posztjáról. A távozás sokadik, kompromisszumos indoklása szerint az elnök tevékenysége ugyan mindvégig megmaradt a törvényes keretek között, csak éppen a kisbefektetők – s talán a kormány – érdekeit nem volt képes megfelelően szolgálni.
A hét igazi vesztese a Pick volt, bár kedden sikerült némiképpen javítani helyzetén, s így 6900 forintos záróára egész elfogadhatónak tűnhet a hétfői, heti viszonylatban több mint 6 százalékos értékvesztést tükröző 6660 forint után.
A tőzsdetanács legutóbbi ülésén sem született döntés a származékos piacok további fejlesztésről. Mint ismeretes, az MMTS-I rendszert felszerelő ausztrál szállítóval csupán a prompt piacot ellátó alrendszer használatáról sikerült megállapodni, így az MMTS-II bevezetése még legalább 400 millió forintba kerülne. Ez igen soknak tűnhet, ám több piaci szereplő véleménye szerint e lépés elengedhetetlen, ha a cél a budapesti derivatív piac működését igazán korrektté szeretnék tenni. A tőzsdetanács döntése értelmében a tavasz vége felé bevezetnek egy határidős államkötvény kontraktust. A tervek szerint az alaptermék egy kötvénykosár lesz, amelybe fix kamatozású középlejáratú államkötvények kerülnek. Elhalasztották viszont a döntést a Postabank-részvények bevezetéséről, az indoklás szerint azért, mert az auditált mérlegek elfogadásáig – és a közkézhányad még nem látható alakulása függvényében – még változhat a helyzet.
