Akár ikertestvére is lehetne a szépemlékű Bokros-csomagnak az a törvényjavaslat, amelyet február elején, szinte a huszonnegyedik órában nyújtott be a kormány az Országgyűlésnek. A rokonítás annál is inkább indokolt, mert sürgős tárgyalás keretében a honatyáknak – hasonlóan a gazdasági stabilizációt szolgáló, 1995. tavaszi törvényjavaslathoz – ezúttal is épp tizenkilenc törvény módosítására kell egy blokkban áldásukat adniuk.
A helyzet persze azóta alapvetően megváltozott. A stabilizációs törvény beterjesztésekor a miniszterek alatt még alig melegedett meg a bársonyszék (közülük kettő a csomag beterjesztése után rögtön le is mondott), most viszont már csak néhány hónapja van a kormánynak a választásokig. Három évvel ezelőtt olyan nagy jelentőségű dolgokra mondtak igent a szocialista és a szabaddemokrata honatyák, hogy például a jövedelemhelyzet függvényében járjon a családi pótlék és a gyes, de ekkor vezették be a vámpótlékot, terheltek újabb jövedelmeket tb-járulékkal, s emelték meg a cégautók adóját is. Ezúttal viszont természetesen szó sincs ilyenekről: két-három hónappal a voksolás előtt már senkinek sem kell újabb terhektől tartania. Az adótörvények, a számviteli törvény és egyes más törvények módosításáról szóló törvényjavaslatnak már a címe is lényegesen kellemesebben hangzik a vállalkozói füleknek, mint az egykori gazdasági stabilizációs módosításoké. A kormány most még azzal sem bíbelődött, hogy valamilyen frappáns nevet kitaláljon a szóban forgó tervezetnek. Igaz, a benyújtás ezúttal is lóhalálában történt – máskülönben aligha jutott volna idő arra, hogy a csomagot még ebben a ciklusban elfogadják.
Ha a javaslatot még tavasszal nem szavaznák meg, akkor a gazdasági társaságokról szóló, június 16-án hatályba lépő új törvény bizonyos vonatkozásokban működésképtelen lenne – hangsúlyozta a Figyelőnek Csobánczy Péter, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára. A módosításcsomagot ugyanis főként ezen új jogszabály, illetve az ahhoz szorosan kapcsolódó cégnyilvántartásról szóló törvény teszi szükségessé. Kérdés persze, miért nem tavaly ősszel került minderre sor, amikor egyébként is kiigazították az adótörvényeket. A helyettes államtitkár ezzel kapcsolatban kifejtette: ez a megoldás is szóba került, ám végül a halasztás mellett döntöttek. Utóbb ez szerencsés húzásnak bizonyult. Az adójogszabályokat ugyanis novemberben fogadta el a parlament, az gazdasági társaságokról szóló törvényt viszont csak decemberben, s annak tartalma ezen rövid időszak alatt is változott még. A csomagba gyűjtést Csobánczy szerint az indokolta, hogy külön-külön a 19 törvényt már nem tudta volna az alig egy hónapig ülésező parlament elfogadni.
Így mindenesetre az a furcsa helyzet áll elő, hogy januári hatálybalépésüket követően – a jövedéki adóról szóló kivételével – ismét valamennyi adótörvény módosul. Ennek legfőbb oka: a gazdasági társaságokról szóló törvény új előírása szerint a cégek, egyesülések, szövetkezetek, közhasznú társaságok, erdőbirtokossági és vízgazdálkodási társulatok a létesítésük időpontjától a cégbírósági bejegyzés, illetve annak elutasítása napjáig előtársaságként működnek. Megszűnik tehát az a mai gyakorlat, hogy a gazdasági társaságok alapításuk idejére visszaható hatállyal jönnek létre. S mivel az előtársaságok üzletszerű gazdasági tevékenységet folytathatnak, helyzetüket adó-, tb- és számviteli szempontból is rendezni kell.
A társasági adófizetési kötelezettség az előtársaságra is vonatkozik. S bár ez nem jogelődje a később létrejövő gazdasági társaságnak, veszteségét utóbbi is kigazdálkodhatja. Az előtársaság által fizetendő adók minél biztonságosabb befolyását segíti elő az a rendelkezés, amely szerint e terhek a vezető tisztségviselőn is behajthatók. Cégbejegyzés nélküli megszűnésnél a kivetett adók azonnal esedékessé válnak. Az előtársaság a beszámolókészítési, nyilvánosságra hozatali és közzétételi kötelezettségének a számviteli törvényben meghatározott szabályok szerint köteles eleget tenni. Másfelől, a foglalkoztatók közé bekerül az előtársaság is, vagyis azt ugyanolyan tb-kötelezettségek terhelik, mint más munkáltatókat, társas vállalkozókat.
Örvendetes fejlemény, hogy eztán remélhetőleg európai körülmények között, egyetlen „ablaknál” lehet majd a cégbejegyzést, valamint az egyéni vállalkozói igazolványok kiadását kérni. A ma még szinte elképzelhetetlennek tűnő módszer bevezetésével a kormány célja az, hogy a vállalkozások indításával kapcsolatos adminisztrációs terheket lényegesen csökkentő ügyintézési rendszer alakuljon ki. Éppen ezért az ezt lehetővé tevő törvénymódosítások is helyet kaptak a parlament előtt lévő javaslatcsomagban. Az adózás rendjéről szóló törvény így kiegészül azokkal a szabályokkal, amelyek révén lehetővé válik, hogy az egyéni vállalkozó a gazdasági kamaráknál, a társas vállalkozó pedig a cégbíróságon teljesíthesse az adóhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét. Rögzíti a törvény azt is, hogy ennek érdekében mit kell benyújtania az adóalanynak. Ebből következően viszont a tb ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint az e szolgáltatások fedezetéről szóló jogszabály is módosításra szorul: ezt követően a tb-folyószámlaszámot is a cégbíróság, illetve a kamara szerzi be. A statisztikai számjelért sem kell majd a Központi Statisztikai Hivatalban sorban állni – ehhez viszont a statisztikai törvényt kell módosítani.
Az új szisztéma a jelenlegi elképzelések szerint úgy fog működni, hogy a cégbíróság, illetve a gazdasági kamara az e célra létrehozott számítógépes rendszer útján keresi meg az adóhatóságot, a tb-szervet és a statisztikai hivatalt annak érdekében, hogy bocsássák rendelkezésére a cégjegyzék, illetve a vállalkozói igazolvány adatai között is feltüntetendő azonosítási kódokat. Az adó- és számviteli szabályok emellett a kockázati tőkebefektetésekről szóló, jelenleg ugyancsak a parlament előtt lévő törvényjavaslat (Figyelő, 1998/7. szám) miatt is módosulnak.
A kormány beterjesztette azt a javaslatot is, amely az ingyenes utazás korhatárát 70 évről 65 évre szállítja le. Emiatt a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvény úgy változik, hogy a vasúti közlekedés, a menetrend szerinti távolsági buszközlekedés és a helyi tömegközlekedés esetén növekszik az árkiegészítési kulcs. Ha erre nem kerülne sor, akkor a korhatár-leszállítás miatt a díjbevételkiesésen keresztül csökkenne a közlekedési vállalatok által a költségvetéstől kapott fogyasztói árkiegészítés is.
Igen nagy terjedelmet tesz ki a számviteli törvény módosítása, illetve kiegészítése. Ennek oka, hogy nemcsak az új törvények miatt létrejövő társaságokra (előtársaság, kockázati tőkevállalkozások) vonatkozó speciális szabályokat kívánják ezúttal rögzíteni, hanem egyéb változtatásokat is beiktatnak. Így például azt, hogy az osztalékelőleg fizetéséhez szükséges közbenső mérleget a számviteli törvény szerinti szabályoknak megfelelően kell elkészíteni. Módosítják a számviteli törvény szerinti követelés, valamint a jegyzett tőke fogalmát, s ugyancsak pontosítják az eredménytartalék igénybevételének és az osztalék kifizetésének a feltételeit. Változnak a kamatozó részvény utáni kamat kifizetésének, továbbá a jegyzett tőkének a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő emelésének a feltételei is. Az átalakuló gazdasági társaságok számviteli követelményeit rögzítő jogszabály nyolc új paragrafussal egészül ki.
Mindezen jelentős változások nagyjából tíz törvény módosítását igénylik. Ám végül a kormány – „ha már lúd, legyen kövér” alapon – megduplázta a tétet. Így kerültek be a csomagba olyan módosítások is, amelyeknek a fenti ügyekhez semmi közük; egyszerűen csak változtatásra szorultak…
