Hírek szerint nincs döntés arról, hogy a társaság 50 százalék plusz egy szavazatnyi része, avagy egy aranyrészvénye marad-e az államnál. Az Országos Rádió és Televízió Testülettől, illetve az államtól remélt 5-10 milliárdos alaptőkeemelésre pedig nincs pénz. Mindezek alapján miként változik a nemrégiben felvázolt stratégia?
Hogy nem kerül sor az alaptőke felemelésére, azzal számoltunk, az aranyrészvényes megoldással viszont nem. Tudomásom szerint szakmai, gazdasági és politikai körökben is a többségi állami tulajdon mellett döntöttek. A kormány persze még nem foglalt állást az ügyben, úgyhogy végső soron egyik lehetőség sincs kizárva. Az ország azonban már voksolt a NATO mellett, s láthatóan egyetért az Európai Unió felé meneteléssel is. Ezért nemcsak a gazdaságban, hanem a távközlésben is be kell hozni a lemaradásunkat. Van idő a felzárkózásra, ezért esélyünk is van arra, hogy a januártól teljesen liberalizálódott nyugat-európai országoknál jobban felvértezve érkezzünk a versenyre. Ebben a munkában cégünknek aktív szerepet kell vállalnia.
A műsorszórónak megvan a maga dolga. Miért ártja bele magát a távközlésbe?
A távközlés és a műsorszórás a multimédia két végpontjáról indul. Eleinte mindkét szereplő csak picit csipeget a másik piaci részéből, aztán egyre nagyobbat, majd eljön a hosszasabb vándorlás ideje. A kölcsönös vándorlás eredménye pedig a találkozás: ezt hívják a közgazdaságtanban konvergenciának. Magyarán, nekünk műsorszóróknak fel kell készülnünk a távközlésre, miközben a telefonszolgáltatók belefolynak a kábeltévézésbe és az egyéb tevékenységekbe. Mellesleg az AH Rt. már eddig is készült, s a jövőben még intenzívebben készül a távközlési szerepre.
Mit jelent ez közelebbről?
Létrehoztuk a műholdas adatátvitelt, a fővárost körülvevő optikai gyűrű hamarosan bezárulhat, márciusra pedig az ország egészét lefedi majd a digitális mikrohullámú hálózatunk. A DataNettel közösen nemrégiben kísérleti jelleggel megkezdtük az Internet-szolgáltatást az AM-mikrón. Most jelentettük be: megállapodást kötöttünk a Eutelsattal arról, hogy bekapcsolódunk a nemzetközi műholdas közvetítéssel működő távközlési szolgáltatásba, amely tavaszra egész Európára kiterjed majd – e téren egyelőre nincs követőnk a magyar piacon.
Ahhoz, hogy a cég előreléphessen a telefóniában, a kormánytól piaci lehetőséget, pontosabban jogosultságot kellene kapnia két új rádió-telefonrendszer, a GSM 1800-as és a Tetra szolgáltatására. Mi lesz, ha nem történik semmi e téren?
A készenléti, a kormányzati és a civil Tetra, illetve a GSM valóban a legjelentősebb távközlési tevékenységi köre lehetne társaságunknak. Számításaink szerint forgalmunk ezek nélkül két és félszeresére nőhet 2002-ig, ezekkel együtt viszont az elmúlt évihez képest majd hatszorosára ugorhatna.
A cég tavaly karácsony előtt befejezte az új műsorszóró hálózat kiépítését. Mit kell tudni e 4 milliárd forintos beruházásról?
A médiatörvényben számunkra előírt feladatok végrehajtása azt jelentette, hogy tavaly megkétszereztük műsorszóró kapacitásainkat. Azzal a hasonlattal szoktam élni, hogy egyetlen évben akkora új hálózatot hoztunk létre, mint az előző hetvenkét esztendő alatt összesen. Szeptember végén átadtuk a két kereskedelmi televíziós hálózatot; megteremtettük a Magyar Televízió 2-es csatornája műholdas sugárzásának lehetőségét; megépítettünk négy új 100 megahertzes országos rádióhálózatot – s mind-ezt határidő előtt fejeztük be.
A műsorszórásból fakadóan az elmúlt időszakban sok veszteség érte a céget, hiszen a rádió és a televízió mindig jócskán megkésve fizetett szolgáltatásukért. Az elmaradt összegek milliárdos nagyságrendűek voltak. Hogy áll ez az ügy mostanában?
Örömmel számolhatok be arról, hogy mindkét közszolgálati médiával perbeli egyezséget kötöttünk. A rádió már ki is fizette a teljes tartozását (csak a késedelmi kamattal maradtak adósok), s február végéig a televízió is megteszi ezt. Január elsejétől egyébként két okból is a korábbinál jobb helyzetben vagyunk e téren. Egyrészt, az előírások szerint a rádiónak az eddigi 46 százalék helyett saját költségvetése 10 százalékát kell már csak finanszíroznia, az MTV1-nek pedig a korábbi 60 százalék után csupán 25 százalékról kell gondoskodnia. A többit közvetlenül a költségvetés fizeti. Az MTV2 és a Duna TV esetében 11 évre előre le van foglalva a műholdas transzponder, ezért a sugárzási költséget nem lehet valamely időszakra megállapítani, az fix költségként merül fel. A másik kedvező fejlemény, hogy a piac felosztódott a kereskedelmi tévék és rádiók között: nagyobb számú, s fizetőképesebb ügyfelekkel van dolgunk. Így az AH likviditása ez évtől mindenképpen javulhat.
Idestova nyolc éve húzódik a cég privatizációja. Mire számít ez ügyben?
Azt gondolom, hogy a választások miatt valószínűleg csak augusztusban írják ki a privatizációs pályázatot, így végeredményt legkésőbb decemberben hirdetnek majd.
