Jelentősen nő a központi költségvetés tehervállalása a tb-alapoknál – ismerte el a jövő évi költségvetést beterjesztő Pénzügyminisztérium (PM) politikai államtitkára, Varga Mihály. Ezen az ágon ugyanis az idei 34,1 milliárd forint helyett jövőre 143,4 milliárd forintos támogatás csordogál majd. A nyugdíjalap ezen belül 112,4 milliárdot kapna, mely összeggel a remények szerint egyben kompenzálni is lehetne a nyugdíjreform miatt várható bevételkiesést.
Igaz, ma még senki nem tudja megmondani, milyen ütemben folytatódik jövőre az átlépés a hagyományosból a kétpilléres nyugdíjrendszerbe. Különös tekintettel arra, hogy a kormányzat a bevételnövelés nyílt szándékával váratlanul módosított az egyéni járulékok felosztási arányán – a magánpénztárak kárára.
Nem kevésbé érdekes az egészségbiztosítási költségvetés, amelynek betervezett hiányán felül az állam további 30,8 milliárd forint deficitet állna. E mínusz legfőbb okaként általában az egyik legnagyobb kiadási tételt jelentő gyógyszer-támogatási keretet szokás megjelölni – ennek összegét évről évre alultervezik, hogy azután, korántsem meglepő módon, rendre túlnyújtózkodjanak azon. Ezúttal még a korábbiaknál is rosszabbnak tűnik a helyzet, minekutána a PM a gyógyszerkeretet mindössze 123 milliárd forintra, az ideinél alig 2 milliárd forinttal többre szabta.
Amúgy a tb-t felügyelő politikai államtitkár elképzelhetőnek tartja, hogy még a prognosztizáltnál is magasabb lesz az egészségbiztosító hiánya. Bizonytalan ugyanis, hogy a 171,7 milliárd forintos tervhez képest mennyi folyik be az emelt összegű egészségügyi hozzájárulásból. A kiadások között korántsem a gyógyszertámogatás az egyetlen óriástétel. Itt van például a 209 milliárdos fekvőbeteg-ellátási kassza, de ami még szomorúbb: jövőre csaknem 118 milliárd forintot kell előirányozni a korhatár alatti rokkantsági nyugellátásra. Bizonyítékául annak, hogy a rossz hatékonyságú egészségügyi ellátás utólag újabb pluszkiadásokat tesz szükségessé.
