Átlapozván a cégismertető propektust, megakad a szem azon a szófordulaton, hogy a Bau-Data „kötelezettségei”. A következő mondatban pedig az áll: a cég minden egyes megrendelőjével komoly partneri kapcsolatra törekszik. Miért ez a spártai fegyelmet sugárzó bemutatkozás?
– Egy újságírónak talán nem kell elmagyaráznom, hogy az információ mekkora hatalom. A rendszerváltás előtt egyik napról a másikra – szerintünk átgondolatlanul – megszűnt az építési minisztérium, amit a szakma széthullása is követett. Úgy gondoltuk, ezt a hibás lépést valamilyen módon korrigálni kell, hiszen az egyébként jogosan korszerűtlennek ítélt szervezet hirtelen eltűnésével lyuk támadt az információs hálón. Azt már a korábbi munkánknál tapasztaltuk, milyen fontosak a bizalomra épülő személyes kapcsolatok az építőiparban. Miután az információszerzésben és -elemzésben ezekből a kapcsolatokból indulunk ki, a partnerek tiszteletben tartása kölcsönös elemi érdek. Ők adják az alapadatokat, amelyek felhasználása kötelezettségekkel jár.
Az építőipar globális számai sokszor elfedik az ágazat belső mozgásait, a megrendelői igények változásait. Hogyan képesek ezt megmutatni az adatsoraik?
– Már az indulás után fél évvel kiderült, hogy nem egyszerűen eseti vagy helyi, hanem országos információs hálózat kidolgozására van szükség. Ennek megfelelően csoportosítottuk, bővítettük az adatokat. Nemcsak magas- és mélyépítésre bontottuk az információkat, hanem közösségi és magánblokkokat, azokon belül pedig további csoportokat is képeztünk. Van egy ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági panel; a másikba az iroda- és szállodaépítés, a turizmus és a vendéglátás tartozik; külön soroltuk az iskolákat, egészségügyi, kulturális, egyházi és sportlétesítményeket; s önálló területként kezeljük a lakásépítést is.
Akadnak olyan szakmabeliek, akik kétkednek az így összegyűjtött adatbázis hitelességében, pontosabban megkérdőjelezik az ennek alapján készített elemzések, prognózisok használhatóságát.
– Ezekkel a gyanakvó megközelítésekkel nem tudunk mit kezdeni. Számtalan kiadványunk van, amelyeket különböző céllal és rendszerességgel – hetente, kéthetente, negyedévenként – publikálunk. Az általunk nyilvántartott beruházások száma tavaly meghaladta a 15 ezret; ez az építési piacon 80-90 százalék körüli merítést jelent, ami szerintünk meggyőző érv a kétkedők megnyugtatására. Országos és regionális adatbázisunk módot ad arra, hogy a gazdálkodók – terveik, stratégiájuk kidolgozásában – eszközként használhassák szolgáltatásainkat, elemzéseinket.
Ön rendkívül agilisan építi a társaság nemzetközi kapcsolatait. Közép- és kelet-európai ágazati kimutatásai, elemzései a külföldi befektetők körében is csemegének számítanak. Honnan veszi ezekhez az információkat?
– Ebben a munkában az európai építésipiac-elemző együttműködés, az Euroconstruct 19 tagországának információit dolgozzuk fel, a Bau-Data hálózatának munkájára építve. Az igényt az európai integrációs folyamatok felgyorsulása, a regionális piac változása hívta életre. Meggyőződésem, hogy az egyes tagállamokban készülő belső piaci elemzések a leghitelesebbek, ráadásul ezek az adatbankok egységes elvekre épülnek. Bár mindenhol komoly számítógépes feldolgozó bázist alkalmaznak, a háttér-információkat a hagyományos kikérdezéses módszerrel gyűjtik be, méghozzá a legilletékesebbektől: a vállalatoktól. Ezen óriási adattömeget vétek lenne parlagon hagyni.
Gáspár Anna építészmérnök, műszaki-gazdasági szakértő. Dolgozott a 44-es Állami Építőipari Vállalatnál, a Lakótervnél, az Építésügyi Tájékoztatási Központban és az Országos Tervhivatalnál. Az angolul és oroszul beszélő szakember idehaza 3200 partnerrel tartja a kapcsolatot. Az Euroconstruct mellett a másik két fontos szakmai szervezetnek, a Nemzetközi Építéskutatási Tanácsnak és az Építési Központok Nemzetközi Szövetségének is tagja. Alapítása óta a Bau-Data Kft. tulajdonostársa és ügyvezető igazgatója.
