Immár tizedik éve kell elszámolniuk a magánszemélyeknek az előző évi jövedelmükről. Ezúttal is március 20-ig, vagyis e hét péntek éjfélig – pontosabban a posták és az adóhatóság ügyfélszolgálati irodáinak a nyitva tartásáig – lehet szankciómentesen feladni az szja-bevallást, valamint az esetlegesen fizetendő adót. Radovics Attila, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (Apeh) főosztályvezetője inkább a postai utat javasolja, mert így kevesebb sorban állással megúszható az ügy. Ez már csak azért is megfontolandó, mert az idén is sokan az utolsó pillanatokra hagyták a beküldést: március 10-ig alig 888 ezren jutottak túl ezen, az Apeh tehát még csaknem másfél millió önadózó küldeményére számít. (Az elmúlt években az adóalanyok 30-40 százaléka rendre az utolsó egy-két napig várt a postázással.)
Az szja-bevallás idén is más, mint a korábbi években volt, s a kitöltött ívekben természetesen hibák is előfordulnak. A főosztályvezető elmondta: a tipikus tévesztések közé tartoznak az összeadásiak, vagy az, hogy nem jelölik meg, hány hónapra jár az adójóváírás. Ugyancsak fontos, hogy ha valaki pótlapokat is benyújt, akkor azt jelölje a főlapon.
Az egyik újdonság, hogy a magánszemélyek immár fizetendő adójuk kétszer 1 százalékáról rendelkezhetnek: egyiket a civil szervezeteknek, a másikat pedig az általuk megjelölt egyházaknak ajánlhatják fel. Szintén először fordul elő, hogy ha valaki családi pótlék folyósítását kéri, akkor a bevallás mellé jövedelem-nyilatkozatot kell adnia. Ez évtől a televíziók után fizetendő üzemben tartási díj is adónak minősül: így nyilatkozni kell arról, hogy használ-e valaki tv-készüléket, s fizet-e utána díjat.
A bevallás elkészítése természetesen azoknak volt sürgős, akiknek adó-visszatérítés jár. Így nem véletlen, hogy a fent említett 888 ezer bevallás közül 459 ezer visszaigénylést tartalmazott. Ezek közül az adóhatóság 338 ezer személy részére március 12-ig elindította a visszautalást, amely összességében némileg meghaladta a 8,3 milliárd forintot.
Egy főre vetítve a három budapesti igazgatóságon a legnagyobb a visszaigénylés: az összegek 33 ezer és 37 ezer forint között váltakoznak – tudtuk meg Radovics Attilától. A meghatározott összeg fölött visszaigénylőknél a kérés jogosságát egyébként még kiutalás előtt megvizsgálják. A kritikus összeghatár – fejtette ki Sibinger Márta, az Apeh ellenőrzési főosztályvezetője – igencsak változó: van olyan megye, ahol már ötezer forint fölött, máshol viszont csak százezres nagyságrend esetén ellenőriznek. A fővárosban általában magasabb a határ, mivel itt több az adóalany, s kicsi a rendelkezésre álló ellenőri kapacitás. Az igazgatóságok vezetői saját hatáskörben döntenek arról, hogy milyen összeg fölött indítanak előzetes vizsgálatot. Ezt már csak azért is megteszik, mert az év első két hónapjában a kiutalás előtti revíziók 54 százaléka megállapítással zárult, vagyis az adóhatóság a visszaigényelt összeget, vagy annak egy részét nem találta jogosnak. Ez főleg ugyan az áfa-adónemre vonatkozik, de az szja esetén is többször volt ilyenre példa.
Az előzetes kontroll mellett a hatóság átfogó ellenőrzés keretében, öt évre visszamenőleg is vizsgálja a bevallásokat. A kiválasztásra az Apeh egy olyan rendszert működtet, amely félszáz mutató – például a fizetett adó nagysága, a bevallások határidőre történő teljesítése, a tevékenység jellege, az igénybe vett befektetési adókedvezmény nagysága és típusa – alapján jelöli ki az alanyokat. Ezen túlmenően azok is számíthatnak az Apeh kíváncsiságára, akik ellen valamelyik „jóakarójuk” közérdekű bejelentést tett.
Tavaly egyébként utólagosan mintegy 6 ezer embert ellenőriztek, a kiutalás előtti vizsgálatok pedig közel 5 ezer polgárt érintettek. Tekintettel tehát a 4 millió adóalanyra, az ellenőrzöttségi szint még az 1 százalékot sem érte el. Ez azonban összesített adat – tette hozzá a főosztályvezető -, ezért szűkebb csoportokra lebontva másképpen alakul a szint. Az átlagnál nagyobb például az önálló tevékenységet folytatók esetében, s lényegesen kisebb azoknál, akik kizárólag főállású munkahelyen szereznek jövedelmet. Átfogó revízió során egyébiránt az elmúlt évben 717 millió forint nettó befizetendő adóhiányt állapítottak meg, amely egy főre számítva 121 ezer forintot tesz ki. Ehhez társul még a kiutalás előtt kiderített hiány, amely 1997-ben ellenőrzésenként átlag 80 ezer forint volt. Mindez azt is jelenti, hogy a magánszemélyeknél feltárt adóhiány tavaly is jóval kevesebb volt, mint a jogi személyiség nélküli vállalkozásoknál, nem beszélve a jogi személyiségű adózókról. Így nem véletlen, hogy az ellenőrzöttségi szint 1997-ben is a magánszemélyeknél volt a legalacsonyabb, s nem lesz ez másképpen az idén sem.
Bár az adóhatóság célja, hogy növelje a magánszemélyek ellenőrzését, ez természetesen kapacitásfüggő – hangsúlyozta Sibinger Márta. A mértéket befolyásolja az is, hogy évközben milyen pluszfeladatokat kap az Apeh. Annyi bizonyos, hogy 1998-ban is kiemelt szempont lesz a küszöbérték alatti jövedelmet bevalló egyéni vállalkozók ellenőrzése. Rajtuk kívül a mezőgazdasági exporttámogatást igényelő őstermelők is kitüntetett figyelemre számíthatnak.
A személyi jövedelemadó-bevételek egyébként a központi költségvetés bevételeinek növekvő hányadát teszik ki, annak ellenére is, hogy inkább a közvetlen adók – az áfa és a fogyasztási adó – szerepének a növelése volt a gazdaságpolitikai cél az elmúlt években.
