Elviselhető többletköltséget jelent majd a jelenlegi tagállamok számára az unió kibővítése – véli az a brüsszeli testület, amely a héten hozta nyilvánosságra a leendő tagok felvételét megelőzően végrehajtandó elképzeléseit. Az újakkal kapcsolatos 2006-os kiadásokat 16,7 milliárd ecu-re teszik. Ebből 3,4 milliárd a mezőgazdaság, 12 milliárd pedig a felzárkóztatás terheit tartalmazza, míg 1,3 milliárd a közösségi politikák támogatására és az adminisztrációs költségek fedezésére kell. A bizottság arra is utalt, hogy mindez könnyedén fedezhető az egyébként bőkezű csatlakozást előkészítő támogatásból, valamint az EU megnövekedett GDP-je okán keletkező költségvetési többletből.
A csatlakozást előkészítő költségeket illetően a bizottság lényegében megismételte tavalyi javaslatait. Eszerint a Phare-program keretében 2000-től évi 1,5 milliárd ecu-t osztanak szét a tagjelöltek között. A mezőgazdasági alapból évi 0,5, az EU-n belüli felzárkóztatást szolgáló kasszából pedig 1 milliárd ecu jut erre a célra.
A tárgyalásokon megerősítették, hogy bizonyos országok és területek elvesztik eddigi kedvezményezett státusukat, és elesnek a közösségi támogatástól. Ez azonban nem elsősorban a bővítés következménye – mutatott rá Monika Wulf-Mathies, a kérdésért felelős bizottsági tag -, hanem az eddigi sikeres felzárkóztatás eredménye, amelynek nyomán az érintett térségek elérték a megfelelő színvonalat.
Mindezen javaslatoknál is élesebb viták tárgya lesz a közösségi büdzsé tervezett reformja. Az úgynevezett északi blokk – Németország, Nagy-Britannia, Svédország és Hollandia – egyre hangosabban tiltakozik a „nettó befizető” szerepkör ellen. Ez a téma Yorkban is terítékre került. A pénzekért folyó észak-déli alkudozás közben Theo Waigel német pénzügyminiszter nyersen arra figyelmeztetett, hogy országa megakaszthatja az unió költségvetési reformját, ha nem sikerül új alapokra helyezni a tagállamok befizetésének rendszerét.
A fórumon természetesen sok szó esett a pénzügyi unió alapításáról is. A résztvevők úgy vélekedtek, hogy várhatóan már e hét közepén – Brüsszeltől és a frankfurti székhelyű Európai Monetáris Intézettől egyaránt – zöld utat kap mind a tizenegy jelentkező. Nem született áttörés viszont a leendő európai jegybank elnökének személyével kapcsolatos vitában: Franciaország változatlanul kitart Jean-Claude Trichet mellett, míg a többség az eredeti jelölthöz, Wim Duisenberghez ragaszkodik.
Az elmúlt héten Brüsszel jóváhagyásával a görög drachma csatlakozott az Európai Monetáris Rendszer árfolyam-mechanizmusához. Ennek érdekében 14 százalékkal leértékelték a görög fizetőeszközt, amelyet a pénzpiacok kedvezően fogadtak. A drachma az utóbbi napokban többnyire a középparitásnál magasabb szinten forgott a márkához képest. Athén megerősítette, hogy 2001-ben csatlakozni kíván a monetáris unióhoz.
