A jövő évi költségvetés tervezete 11 százalékos infláció, 5 százalékos GDP-bővülés és 4 százalékos államháztartási hiány mellett állhat csak szilárd lábakon – hangoztatta Borókai Gábor kormányszóvivő a múlt héten. Ezek közül az 5 százalékos növekedés különösen kritikus szám, hiszen Orbán Viktor miniszterelnök szerint éppen az e mértéket meghaladó gazdasági produktum teremt lehetőséget a közterhek mérséklésére. Ugyanakkor januártól – derül ki a Figyelő birtokába jutott tervezetből – gyakorlatilag valamennyi, a jövedékiadó-törvény hatálya alá tartozó termék közterhe növekszik. Ha a honatyák is így akarják, 1999 januárjától például az ólmozatlan benzinek jövedéki adója 11,9, az ólmozottaké 10,9 százalékkal növekszik (lásd a táblázatot). Ehhez azonban – mint minden üzemanyagként felhasznált szénhidrogénnél – hozzá kell számítani a jövedéki adót is terhelő 25 százalékos forgalmi adót. A cigarettaféléknél 17,9 százalékos, az alkoholtermékeknél pedig 11,0 százalékos emelést javasol a tervezet.
Ezzel szemben, a PM törvényalkotói az élőmunkát sújtó eddigi 45 százalékos terhet 39 százalékra tervezik mérsékelni, amitől gyarapodó befektetéseket és növekvő tőkebeáramlást remélnek. Ez ugyanis kedvező körülményeket teremt az új munkahelyek létrehozásához.
Ennek megfelelően a gazdasági kabinet hétfői ülésén jóváhagyott módosítások a jövő évtől a tb-járulék 6 százalékpontos zsugorítását irányozták elő. Ezen belül 24-ről 22 százalékra csökken a nyugdíjbiztosítási, s 15-ről 11 százalékra az egészségbiztosítási járulék mértéke. Egyidejűleg 4 százalékról 3 százalékra változik a munkaadói járulék nagysága, ugyanakkor 2100 forintról 3600 forintra emelkedik az egészségügyi hozzájárulás fix összege. Ez utóbbi a jövőben „adójelleget” ölt, ezáltal beszedési módja egyszerűbb, egyúttal szigorúbb lesz.
A pénzügyi tárca az átlagos, személyi jövedelemhez kapcsolódó adóterheket a jelenlegi 21,0 százalékról 0,8 százalékponttal tervezi csökkenteni – hangsúlyozta Járai Zsigmond pénzügyminiszter. A javasolt, s rövidesen a kormány elé kerülő adótábla 400 ezer forintig 20 százalékos, 400 ezertől 1 millió forintig 30, az afölötti jövedelem esetén pedig 40 százalékos kulcsot tartalmaz. Ugyanakkor a jelenlegi évi 48 ezerről várhatóan 36 ezer forintra esik vissza a munkaviszonyból származó bérjövedelmek után igénybe vehető adójóváírás maximális összege, kulcsa pedig 20 helyett mindössze 10 százalékos lesz. További korlátozást is szőnek az adójóváírás igénybevételébe: a kedvezményre csak az évente 1 millió forint alatti jövedelműek lesznek jogosultak. Ugyancsak a személyi jövedelemadóhoz kapcsolódnak a jövő évtől érvényes gyermekkedvezmények, amelyek egy vagy két gyermeknél egyenként 10 ezer 600 forintra rúgnak, míg három vagy annál több gyermek esetében gyermekenként 15 ezer 600 forint évi adó-visszaigénylést tesznek lehetővé. Ezt a kedvezményt a családok nemcsak utólag egy összegben, hanem havonta is igénybe vehetik.
A jövő évtől az új lakások építtetői visszaigényelhetik az általános forgalmi adót, mégpedig lakásonként 400 ezer forintig. A vagyonadó ötletét egyelőre elvetette a kormányzat, mint ahogy 1999-ben a kamatadó bevezetésére sem kerül sor. Az eredeti szándékokkal ellentétben megmarad a szellemi munkához kapcsolódó adókedvezmény, s nem változik a nyugdíj-, illetve életbiztosítások adócsökkentő jellege sem. Ami a befektetések után járó kedvezményeket illeti, azok jövőre már nem vonatkoznak az állampapírokba invesztáló alapokra. Az adóhitel mértéke 30 százalékról 20 százalékra módosul, s maximum évi 1 millió forintos növekmény után lehet igénybe venni.
