Az utóbbi negyedévek történései egyértelmű figyelmeztetésül szolgáltak a közép- és kelet-európai országok számára, hogy a válság utáni növekedési pálya göröngyös út lesz, és a siker nem garantált – fogalmaz az UniCredit Economics & FI/FX Research által megjelentetett „CEE Quarterly” („Közép- és Kelet-Európai Negyedéves Kitekintés”) aktuális számában.
Az EMU-hoz fűződő kereskedelmi és pénzügyi szálak visszahúzó erőként hatnak, habár mostantól kezdve ezen a téren javulásra lehet számítani – a javulás viszont még a legjobb esetben is csak fokozatosan következik majd be. Az UniCredit elemzői szerint az euróövezet válsága mérséklődni látszik, ám a globális növekedés ütemét övező növekvő bizonytalanság, illetve az elmúlt hónapok gyengébb kelet- és közép-európai adatainak hatására 0,1, illetve 0,3 százalékponttal 2,5, illetve 3,1 százalékra csökkentik a KKE-térségre vonatkozó 2012. és 2013. évi GDP-előrejelzésüket.
Németországban és a feltörekvő piacokon világszerte megfigyelhetőek a lassulás jelei, és az ezek által kiváltott növekvő bizonytalanság hatása a globális növekedés ütemében érhető tetten. A KKE-térségen belül jelenleg leginkább a növekedés lassulása és esetenként a recesszió okoz fejtörést a politikai döntéshozóknak. Várakozásaink szerint az idei negyedik negyedév jelenti majd a ciklus mélypontját; ezután a GDP-növekedés a jövő év folyamán negyedévről negyedévre fokozatosan fog visszatérni a rendes kerékvágásba.
Év eleje óta a költségvetés helyzetének a romlása csupán néhány országra korlátozódott, annak ellenére, hogy a ténylegesen elért növekedés mértéke gyakran elmarad a régió országai által eredetileg remélt szinttől. Még a gyenge növekedést felmutató országok, pl. Horvátország és a Cseh Köztársaság is képesek voltak lefaragni a költségvetési hiányt. A múlt év végén a KKE-régióban 46 százalék volt az államadóság GDP-hez mért aránya, míg a FÁK országok esetében ez az arány 13 százalékot ért el.
Ami a fiskális politika, mint a gazdaságélénkítést szolgáló eszköz lehetőségét illeti, a jelek szerint ebben Oroszország és Kazahsztán rendelkezik a legszélesebb mozgástérrel, majd Törökország, a Cseh Köztársaság és Lengyelország következik a sorban. Már észlelhetőek annak az első jelei, hogy egyes országok halogatják a fiskális konszolidációs tervek gyakorlati megvalósítását. Sajnálatos módon a régió számos komolyabban eladósodott országa esetében az ilyen anticiklikus fiskális politika nem lehetséges. Magyarországnak, Ukrajnának, Szerbiának, Horvátországnak és Szlovéniának folytatnia kell a megszorításokat.
