A kormány az elmúlt 4 évben nem bánt kesztyűs kézzel a bank-, a távközlési, az energia- és a gyógyszerszektor vállalataival.
A befektetők és elemzők szerint talán valamivel békülékenyebb hangulatba kerülhet a következő ciklusban a magyar kormány. Főleg, ha nem érik újabb külső sokkok a magyar gazdaságot, és a növekedés is olyan lesz, amilyet várnak.
A Portfolio.hu azt vizsgálta, mit kaptak a nyakukba a legnagyobb magyar tőzsdei cégek az elmúlt 4 évben, és mire számíthatnak ugyanettől a kormánytól a jövőben.
Bankszektor – OTP
A hitelportfólió romlása mellé jött a banki különadó, a tranzakciós illeték, a végtörlesztési veszteség. A nagy kérdés, hogy vajon mit tartogat még a kormány egy ideje lebegtetett devizahiteles mentőcsomagja.
A portál úgy látja, talán a bankoknak legkedvezőtlenebb javaslatok már lekerültek a napirendről. Az elemzők pedig abban bíznak, hogy a kormány a gazdasági növekedés és a hitelezés felpörgetése érdekében békülékenyebb lehet a bankokkal is. (Egy másik cikkükben viszont elemzők a bekeményítést sem tartották kizártnak.)
Távközlés – Telekom
Különadó, majd pluszban távközlési adó, tavalytól előbbi helyett közműadó. Csak ez évi 30 milliárd forintos terhet jelentett a tőzsdei cégnek. S speciális helyzete miatt (energia kiskereskedelemmel is foglalkoznak), a rezsicsökkentés is valamennyire érintette őket. S a lejáró frekvenciákért is borsos árat kell(ett) fizetniük. 2014-re ebből 120 milliárd forint bevételt vár a kormány, aminek majdnem harmada terhelheti a vállalatot.
A jövőben talán csökkenhet a közműadó és a távközlési adó, mivel a kormány a megkötött stratégiai együttműködésben vállalta, hogy támogatja a hazai hálózatfejlesztést és felülvizsgálja az adózási szabályokat. Persze ehhez is az kell, hogy a növekedés valóban felpörögjön.
Energiaszektor – MOL
Különadó, majd Robin Hood-adó (amit végül nem vezettek ki tavaly), bányajáradék emelése, rezsicsökkentés kellemetlen mellékhatásai – ezekkel szembesült az olajcég.
S mire számíthat? Ha nem lesz jelentősebb külső sokk, akkor talán enyhülhet a kormányzati szigor, de a rezsicsökkentésben valószínűleg továbbra is aktív szerepet kell vállalnia a cégnek – valószínűsítette a gazdasági lap.
Gyógyszeripar – Richter
A támogatott adót 12-ről 20 százalékra emelték, bevezették a vaklicitet, ami árcsökkentésre készítette a gyártókat, és a régóta támogatott gyógyszerek gyártóit többletfizetésre kötelezték. Ezzel együtt a kormányzati szigor az utóbbi egy évben már láthatóan enyhült. Jelzi ezt az is, hogy a céggel kötött elsők között stratégiai megállapodást a kormány.
A közeljövőben elképzelhető, hogy a vaklicit intézményét módosítják. S úgy egészében arra lehet számítani, hogy a jelenlegi (a többi szektorhoz képest kedvezőbb) gazdasági környezetben tevékenykedhetnek a szektor cégei – valószínűsítette a portál.
