A mostani 2,6 százalékról újabb történelmi mélypontra, 2,5 százalékra mérséklődhet a jegybanki alapkamat kedden, a délutáni MNB-kamatdöntés után. Az MTI által megkérdezett londoni elemzők legalábbis úgy vélték, hogy a monetáris tanács valószínűleg még végrehajt egy mérsékelt, 0,10 százalékpontos kamatcsökkentést. És szerintük várhatóan utalást tesz arra, hogy az így kialakult 2,50 százalékos alapkamaton befejeződött az enyhítési ciklus.
A K&H alapkezelő elemzői is újabb 10 bázispontos csökkentésre számítanak, vagyis arra, hogy így elérjük a korábban megjelölt 2,5 százalékos kamatcélt.
Itt a vég?
Az MNB kamatcsökkentési sorozatának befejeződését valószínűsítő citybeli elemzői várakozás mindazonáltal nem teljesen konszenzusos: van olyan prognózis, amely szerint akár 2,25 százalékos alapkamat eléréséig is folytatódhat az enyhítés.
A Reuters hírügynökség által megkérdezett 23 elemző szerint is közeleg a Magyar Nemzeti Bank alapkamat-csökkentő ciklusának vége, a keddi döntésről azonban kivétel nélkül 10 bázispontos csökkenést jelző prognózist adtak.
Legutóbb így látták
A monetáris tanács 7 tagja szavazott a jegybanki alapkamat 10 bázispontos csökkentésére és ketten, Cinkotai János és Pleschinger Gyula voksoltak a kamat szinten tartására a testület legutóbbi, március 25-i kamatdöntő ülésén.
Akkor az elemzői várakozásoknak megfelelően 10 bázisponttal újabb történelmi mélypontra, 2,6 százalékra csökkentette az alapkamatot.
Az ülés jegyzőkönyve szerint a tanácstagok többsége úgy vélte, az eddig megvalósított jelentős mértékű kamatcsökkentésre tekintettel, az ország kockázati megítélésének alakulását is figyelembe véve, a rendelkezésre álló információk alapján az alapkamat érdemben megközelítette azt a szintet, amely az inflációs cél középtávú elérését és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését biztosítja.
A monetáris tanács tagjainak többsége egyetértett abban, hogy egyértelmű üzenetet kell megfogalmazni a közleményben a kamatciklus közeli lezárására.
A tanács két tagjának véleménye szerint már elérték a kamatcsökkentési ciklus alját, az alapkamat jelenlegi szintje biztosíthatja az inflációs cél elérését és az ahhoz szükséges reálgazdasági élénkítést. Megítélésük szerint az irányadó kamatláb további mérséklése kockázatot hordoz magában, míg annak kedvező hatásai korlátozottan érvényesülhetnek.
Így áll az infláció
A jegybank április 10-én nyilvánosságra hozott inflációs jelentésében azt állapította meg, hogy az adatok változatlanul mérsékelt inflációs környezetre utalnak, márciusban alig változtak az előző hónaphoz képest. A három inflációs alapmutató közül kettő csökkent, egy pedig változatlan maradt márciusban az előző havihoz képest.
És így a forint
Szerény erősödést ért el a forint hétfő esti árfolyamához képest kedd reggelre: az eurót 309,38 forinton jegyezték reggel hét órakor a bankközi devizakereskedelemben az előző esti 309,82 forinttal szemben.
A svájci frank jegyzése a hétfő esti 254,07 forintról 253,88-ra, a dolláré 223,66 forintról 223,33-ra, a japán jené pedig 2,1820 forintról 2,1791 forintra csökkent reggel hét órára.
Az euró kissé erősödött, a hétfő esti 1,3852 dollár után kora reggel 1,3861 dolláron állt a jegyzése.
A régióban vegyesen alakult a nemzeti devizák árfolyama kedden reggel, a lengyel zloty 0,03, a cseh korona 0,02 százalékkal gyengült, a román lej pedig 0,09 százalékkal erősödött. Az eurót 4,2084 zloty, 27,4306 cseh korona és 4,4515 román lej árfolyamon jegyezték kora reggel.
Kedden a devizapiacokat az áprilisi előzetes német fogyasztói árindex, valamint az áprilisi euróövezeti és amerikai üzleti hangulatindexek mozgathatják meg.
A forint árfolyamát még befolyásolhatja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatdöntése is, amennyiben eltér a piaci várakozásoktól.
