Belföld

“Ne csináljunk sztárt egy gyilkosból”

Betiltaná a kormány, hogy egy elítélt pénzért nyilatkozzon a sajtónak A törvényjavaslat ötletadója, Vujity Tvrtko szerint vele is előfordult, hogy egy gyilkos milliókat kért egy exkluzív interjúért.


    Vujity Tvrtko
    Fotó: tv2

    Úgy tűnik, mára szinte gyakorlat lett abból, hogy a jogerősen elítélt személyek anyagi hasznot akarnak húzni történetükből. Mint arról már beszámoltunk, a kormány most törvényben tiltaná, hogy egy elítélt pénzért nyilatkozzon a sajtónak, pénzért árulja a bűnesetről szóló könyvét, vagy bármilyen anyagi haszonban részesüljön tette miatt. A várhatóan január elsejétől hatályba lévő törvénymódosítás úgy rendelkezik, hogy az ilyen esetekről szóló szerződéseket semmisnek kell venni.

    „Volt, hogy valaki pár ezer forintot, de olyan is volt, aki több milliót kért” – nyilatkozta a Hír24-nek a törvénytervezet ötletadója. Vujity Tvrtko elmondta, bár nem mindennapos, de sokszor került olyan helyzetbe, mikor egy bűnöző (legyen akár híres vagy a közvélemény számára ismeretlen) felkereste, és pénzt kért egy nyilatkozatért. Az utolsó csepp Tvtrko poharában az volt, amikor egy nemrég Magyarországon történt gyilkossági ügy elkövetőjének képviselője felhívta, és ötmillió forintért „beajánlott” egy exkluzív beszélgetést, magával a gyilkossal. A tv2 Naplójának szerkesztője közölte, bár számára első a szólás- és sajtószabadság, mégis úgy véli, nem szabad hagyni, hogy egy elítélt anyagi haszonban részesüljön azért, amit tett.

    Vegyük Fodor Krisztina példáját – hozta fel a meggyilkolt golfozó esetét Tvrtko. „Amennyiben elfogadja a kormány az új jogszabályt, akkor Krisztina férje, aki mint kiderült, agyonverte a sportolónőt, nem tudja majd kiadni könyvét, melyet az üggyel kapcsolatban ír. Nem szabad hagyni, hogy Krisztina rokonai újra átéljék a szörnyűségeket, gyilkosára pedig celebként tekintsen a társadalom” – mondta a riporter.

    O.J. Simpson
    Fotó: Northfoto

    Tvtrko szerint nem az a cél, hogy csorbuljon a sajtószabadság. Egy elítélt bűnöző természetesen ezután is adhat majd nyilatkozatot, írhat könyvet vagy készülhet az életéről film – ha ezért nem kap pénzt vagy bármi más anyagi juttatást, akkor ez mind megengedhető. A szigorítás természetesen nem vonatkozna azokra, akik még ítélethirdetés előtt állnak. Ha egy vádlott pénzért ad interjút, akkor azt – Tvrtko javaslata szerint –a bíróság letétbe helyezné, és amennyiben kiderül a vádlottról, hogy bűnös, a kapott összeget kártérítésként átadnák a károsult családjának. Az újságíró úgy véli, a szabályozást elsősorban az információéhes médiumoknál kell elkezdeni: azt kellene első sorban elérni, hogy az újságok, tévécsatornák jogszerűen ne tudjanak pénzt adni egy-egy nyilatkozatért.

    Sztárelítéltek az USA-ban:
    Úgynevezett „celebbűnözőkből” a tengerentúlon sincs hiány. A rivaldafényben úszó színészek, sportolók vagy épp zenészek ugyanis gyakran kerülnek szembe a hatósággal kisebb-nagyobb bűnesetek miatt. Winona Ryder színésznőt nem egyszer érték bolti lopáson, Hugh Grant angol színésznek egy prostituálttal akadt dolga, a fiatal énekesnő, Lil’ Kim pedig barátja gyilkossági perében tanúskodott hamisan. Az amerikai média rendszerint felkapja ezeket az ügyeket, hogy aztán drámává kibontva tálalja őket. A nagy televíziós csatornáknak vagy sztárriportereknek adott interjúkért persze jelentős összegeket zsebelhetnek be a celebek. A gyilkosságért elítélt OJ Simpson például még könyvet is írt “Ha én tettem” címmel, melyet még egy a Fox tévétársaságnak adott exkluzív interjú is népszerűsített volna – ez utóbbit azonban mégsem mutatták be. A csődbíróság a könyv több millió dolláros bevételének egy részét végül az egyik áldozat családjának ítélte.

     


    Fotó: Shutterstock

    A tervezett törvény betartatása egyébként igen nehéz, ám nem lehetetlen feladat. A Hír24-nek nyilatkozó egykori börtönőr szerint, ha egy elítélt pénzért kiadja a történetét, az előbb-utóbb mindenképp kiderül. A rabok ügyvédeknek vagy nemzetközi szervezeteknek, jogvédő szervezeteknek címzett levelei ugyan nem ellenőrizhetők, a magánleveleket azonban minden esetben átolvassák a nevelők, és ha ezekben bűncselekményre vonatkozó információt találnak, azt az ügyészségre továbbítják.

    A beszélőn is igen nehéz komoly nyilatkozatot adni, ugyanis itt egy-egy alkalommal akár 70-80 ember – köztük tucatnyi gyerek – is lehet egyszerre, tehát szinte lehetetlen hangfelvételt készíteni. Tárgyakat vagy akár leveleket pedig itt is csak külön engedéllyel lehet átadni.

    Az elítélteket lehallgatni csak bírósági engedéllyel lehet, ám a már jogerős ítéletüket töltők esetében „ez nem igazán volt jellemző eddig” – tette hozzá a Hír24 informátora. Mint elmondta: ha egy ismert ember története a sajtóban vagy könyv formájában megjelenik, alapos a gyanú, hogy azért pénzt fizettek. Az esetek nagy részében a pénzt a hozzátartozók kapják. Ha pedig szerződést írtak róla, akkor az alapján vissza lehet követni, hogy a pénz honnan, hová került, és ha kell, esetleg esetleges vagyonosodási vizsgálattal is alá lehet támasztani a gyanút. Az ilyen ellenőrzésére bár általában nincs kapacitás, ha erre külön erőket mozgósítanak, utána lehet járni a részleteknek. Az egykori börtönőr úgy véli, a törvényre szükség van, ezt a Viszkis néven elhíresült Ambrus Attila esete is alátámasztja. Nem jó dolog, ha egy bűnözőt, sorozatrablót vagy éppen egy részegen, bedrogozva balesetet okozó színészt az emberek hősként azonosítanak.

    A tervezett jogszabállyal kapcsolatban kerestük Ruttner György ügyvédet, aki többek közt Damu Roland, Stohl András, Keleti Györgyi, Kovács Lázár és Gáspár Győző jogi képviseletét is ellátta, de elfoglaltságai miatt egyelőre nem nyilatkozott az ügyben.

    Ajánlott videó

    Olvasói sztorik