|
A válság oka tizenkét, Mohamed prófétával viccelődő rajz, amelyek a dán Jyllands-Posten című lapban jelentek meg még tavaly ősszel. Már akkor megkezdődtek a tiltakozó megmozdulások a muzulmán világban, majd az elmúlt hetekben szolidaritásból több dán, illetve más európai – köztük két magyar -, továbbá amerikai, japán, sőt új-zélandi újság is újraközölte a karikatúrákat, amire válaszul végképp elszabadultak az indulatok. Olyannyira, hogy a hétvégén tüntetők rohanták meg és gyújtották fel Dánia (és Norvégia) damaszkuszi nagykövetségét, illetve a bejrúti dán konzulátust, a palesztin területeken dán zászlókat gyaláztak meg (képünkön), Isztambulban pedig dán lobogókat és egy, Anders Fogh Rasmussen dán kormányfőt ábrázoló bábut égettek el. Teheránban a hét elején ugyancsak tüntetők rohan-ták meg Ausztria és Dánia nagykövetségét. Európa vezetői – köztük a magyar államfő és a miniszterelnök – élesen elítélte a történteket, de a békítő nyilatkozatoknak vajmi kevés a foganatja. Szélsőséges muzulmán szervezetek például odáig mentek, hogy dán turisták túszul ejtésére és kivégzése szólítottak fel. Ilyesmiről szerencsére nem érkezett hír, de a térséggel kapcsolatban álló dán exportőrök máris érzik a krízis következményeit. A Lurpak vajmárkáról, továbbá sajtjairól ismert Arla Foods például – amely a Közel-Keleten napi 1,8 millió dolláros forgalmat bonyolít le – tehetetlenül szemléli, hogy a régióban eltüntették a termékeit az üzletek polcairól, mi több, a szaúd-arábiai fővárosban, Rijádban működő sajtüzemében is leállították a termelést. Internetes oldalak fényképes listákat közölnek a Lego játékoktól a Grundfos szivattyúkig mindazokról a dán termékekről, amelyeket a vásárlóknak kerülni illik, Irán pedig felfüggesztett minden kereskedelmi ügyletet Dániával, sőt, azokat minden olyan ország esetében „felülvizsgálja”, amelynek lapjai közölték a rajzokat.
