Mindjárt a Semmeringen, ahol Budapesttől alig háromórányi autózásra tökéletes kiszolgálást találunk a téli szezonban. A terep kivételes hótartására, ha kell, hóágyukkal is rásegítenek, és a gondozott lejtőkön akár 30 centiméteres hó is elegendő a maradéktalan élvezethez. Igaz, ebben az esztendőben nem lehet panasza Alsó-Ausztriának.
Az első hóesés óta szinte állandó az egy méter feletti hómagasság a Semmeringen, kicsit távolabb pedig már egyenesen tobzódni lehet a mindent vastagon betakaró fehérségben. Így a terület egyik legkedveltebb, legtöbb lehetőséget kínáló pályáján, a Hochkaron például huzamosabb ideje 3 méter feletti hómagasságot jeleznek, és a közelben fekvő „szelídebb” terepen, az Ötscheren (vagy másként Lackenhofban) 2,7 méteres hó borítja a terepet. A tartós hideg minden bizonnyal jót tesz a nyári időszakban alaposan megkínzott gleccserpályáknak is, amelyek állapota egyre több aggodalmat okoz a „meleg síelést” kedvelők körében. Míg korábban, például a hetvenes-nyolcvanas években vidáman lehetett nyáron csúszni az Alpok gleccserein, addig manapság már korántsem ilyen rózsás a helyzet. A kilencvenes években sorra zártak be a korábban egész évben nyitva tartó gleccserterepek. Jelenleg Ausztriában már mindössze csak egy olyan gleccserterep van, amely egész évben nyitva tart a téli sportolók számára: a Hintertux.
