Index-hullámvasút
Szakadás. A feltörekvő piacok teljesítményét legátfogóbban a Morgan Stanley Capital International (MSCI) által számított indikátorok fejezik ki. Ezekből sokféle létezik, s az egyes indexek értékét a különböző súlyokkal figyelembe vett részvények mozgása befolyásolja. A feltörekvő piacokat globálisan jellemző MSCI-index az elmúlt tíz évben meglehetősen nagy kilengéseket produkált, ám az utóbbi esztendőkben trendje stabilan meredeken felfelé tartott (a nagy grafikonon az elmúlt tíz év havi záróértékeit szemlélteti). E trendben következett most be egy erőteljes szakadás.
Átsúlyozás. A BUX-ot befolyásoló tényezők között megemlítendő az MSCI-indexek, köztük a Kelet-Európára vonatkozó regionális index átsúlyozása (ezen utóbbi indikátor mozgása szinte teljesen követi a globális indexét; amikor annak értéke a május 8-i, 882 pontos csúcsról május 22-ére 750 pontig zuhant, a regionális mutató 304-ről 239 pontig csúszott vissza). Az MSCI-indexeket hivatalosan május 31-én változtatják meg, a második lépésre pedig augusztusban kerül sor, de az alapkezelők már elkezdték a reagálást az új súlyokra. Ez pedig egyértelműen kedvezőtlen Magyarország számára, mivel a Gazprom súlyának sokszorosára növekedésével párhuzamosan a ConCorde Call számításai szerint az április végi 10,39 százalékról május végére 8,77, augusztusra pedig 7,60 százalékra kell csökkennie a hazai papírok arányának a Kelet-Európai MSCI-indexben. Orosz Dániel úgy véli, az átsúlyozás harmada mehetett eddig végbe, a java tehát még hátravan. A fentiek értelmében még állhat néhány kellemetlen hét a magyar piac előtt, ez viszont már jó beszállási lehetőséget teremt azok számára, akik türelmesek és a technikai tényezők helyett hosszú távon gondolkodnak.
Bár a hét utolsó napjára minden pozitívba fordult, az elmúlt hetekben más hangulat jellemezte a feltörekvő piacok tőzsdéit, köztük Budapestét is. „Ez már majdnem olyan, mint az orosz válság idején volt” – mondták egymásnak sokat látott brókerek a hét elején, amikor a BUX már sokadik napja folytatta zuhanórepülését, lényegében két hét alatt esve le a 25 ezer pont feletti szintekről 21 ezer alá. A hét elejére ugyanis egyértelművé vált, hogy ez a korrekció nem olyan, mint amilyeneket az elmúlt két évben láttunk: a globális trendhez simulva az utóbbi évek legkomolyabb tőkekivonását hajtották végre a befektetők a magyar tőzsdéről.
Viharos korrekció
Hétfőn már zsinórban tizedik napja buktak a feltörekvő börzék, amire valóban az orosz válság óta nem akadt példa. Az esés ráadásul begyorsult, 7-10 százalékos napi veszteségeket jegyeztek fel – Oroszországtól Indiáig. A méretes zakó azonban egy május elején tetőző elképesztő szárnyalási periódust követett, így mindezek dacára az indexek nagy része továbbra is pluszban van az idén, igaz, a nyereség felét-háromnegyedét pár nap alatt visszaadták azok a befektetők, akik nem szálltak ki időben.
Az elmúlt két hét viharos korrekciója – amely már a fejlett részvénypiacokat is elérte – semmiképpen sem nevezhető egyszerű árfolyamsüllyedésnek, amely normális esetben jó beszállási pont a befektetők számára. Az ilyen viharos lefolyású zuhanást végigvenni egyet jelent a súlyos tőkevesztéssel, tőkeáttételes pozíciók esetén pedig akár a teljes anyagi csőddel.
Likviditás-vezérelt zuhanás
„Ahogyan az emelkedés likviditás-vezérelt volt, úgy most az esés is ilyen. A fejlődő piacokon tevékenykedő alapok egymást taposva próbálják csökkenteni kitettségüket, ami nálunk a szűk likviditás miatt meglehetősen nehéz” – mondja Zsiday Viktor, Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő Rt. részvénystratégája. Tételt eladni szinte lehetetlen, ez az oka, hogy a legkisebb pozitív irányú elmozdulást heves áresés követi, persze még napon belül. Azt megmondani, hogy hol a határ, ahol alábbhagyhat az eladói nyomás, a szakértő szerint nagyon nehéz – 18-20 ezer pontos BUX-nál már kifejezetten olcsónak tűnnek a magyar részvények, de egyelőre nem a fundamentumokról szól a piac.
A likviditáselmélet hívői viszont dörzsölhetik tenyerüket. Aki figyelte a Magyarországon meghatározó befektetési alapok pénzáramlási adatait, azt láthatta, hogy néhány nappal az esés kezdete után, már május 14-én megkezdődött a befektetők pénzkivonása. Az áramlásokat figyelő ConCorde Call május 17-én arra figyelmeztetett, hogy a menekülő pénz további heves eladásokat kell, hogy okozzon, május 19-én pedig már azt jelentették, hogy egy nap alatt 19 millió euróval csökkent az alapok Magyarországra jutó eszközértéke. Orosz Dániel, a ConCorde Értékpapír Rt. szakértője a Figyelőnek elmondta, hogy 80 régiós alap pénzáramlását figyelik napi szinten. Ezek mellett a másfél százalékban magyar papírokat tartó globális feltörekvő alapok pénzáramlásai határozzák meg a pesti trendet.
Lavina
Ha egy alap befektetési jegyeit elkezdik visszaváltani a befektetők, akkor az alapkezelőnek el kell adnia a birtokolt részvényeket, hogy teljesíteni tudja kifizetési kötelezettségeit. Amennyiben mindenki egyszerre akar kiszállni az addig jól teljesítő alapból, akkor nincs limitár, csak a beragadt eladásgomb. Ezt a folyamatot súlyosbítja, hogy az intenzív esésbe sokan – alkalmi vételeket keresve – belevesznek. A folyamatos és elsöprő intézményi eladás azonban azonnal bukóba taszítja ezeket a pozíciókat is, tulajdonosaik pedig előbb-utóbb beállnak a sorba, és az újonnan beszállók is az eladói oldalt kezdik erősíteni.
A trend csak akkor fordul, ha a nagy alapokba végre pénz érkezik. Ennek időpontját igen nehéz megjósolni, de az utóbbi napokban felcsillant a remény, miután megfordult a tendencia, s a ConCorde Call jelentése szerint a magyar piac legnagyobb szereplőinél, a JP Morgan két kelet-európai alapjánál már 10,7 millió eurós beáramlást regisztráltak.
Segítene egy csomag
A következő hetek trendjével kapcsolatosan természetesen eltérőek az előrejelzések. Zsiday Viktor szerint segíthetne a piacnak, ha a kormány előállna a költségvetés rendbetételét megcélzó intézkedéscsomaggal. Legalább 6-8 hónapja alulsúlyozott pozícióban van az alapkezelőknél a magyar részvénypiac, elsősorban a rossz makrogazdasági fundamentumok miatt. Amennyiben látható jelét adná a kormányzat annak, hogy képes ezen a helyzeten változtatni, úgy az ország súlya megnőhetne a fejlődő piaci alapokon belül.
Ezt nem feltétlenül részvényvásárlással lehet csak elérni. Ha ugyanis az eladásokat más fejlődő piaci tőzsdén folytatja az alapkezelő, ugyanazt a hatást éri el, mintha nálunk vásárolna, vagyis megnőne a magyar részvények súlya az alapon belül, s megszűnhetne a ránk nehezedő eladói nyomás.
