Henry Ford első, legendás T-Fordjait alkohol, állítólag közönséges whisky hajtotta. Az autógyártás apostola jobb híján öntötte a tankba a „torokba való” nedűt, amíg a petróleumgyártásból visszamaradt filléres melléktermék, a benzin felhasználását megszervezték. Most mintha visszafordulna a történelem kereke, ha nem is a T-Fordig, de az alkoholos üzemanyagig. A Mol Nyrt. tavaly óta 4,4 százalékig bioetanolt kever a benzinbe, s felkészült a gázolaj biodízellel való keverésére is. E tételeken kívül azonban szinte a teljes magyar bioetanol-termelés külföldön, zömmel Svédországban köt ki.
Bioetanol-kút. Svédország feltankol.
A nyár elején mintegy 7 millió tonna, jelentős részben eladatlan gabonakészlet – azaz bioetanol-alapanyag – állt rendelkezésre Magyarországon. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) számításai alapján ez a mennyiség 2010-re akár 15 millió tonnára is nőhet. „A mezőgazdaság számára nemcsak lehetőség, de kényszer is a bioetanol előállítása, mert csökkentheti a készletezési kényszert” – mondja Kapronczai István, az intézet főigazgató-helyettese. Amellett, hogy a Mol beszállítójaként működő Győri Szeszgyár és Finomító Zrt. 2007 végéig évi 120 millió literre növeli a kapacitását, a bioetanol-gyártásra több, külföldi tulajdonban lévő beruházó is rámozdult. A svéd Sekab Bioenergia Magyarország Zrt. például 2008-tól Gönyűn, Kabán, Marcaliban és egy még ismeretlen új helyszínen, összesen mintegy 380 millió eurós beruházással évi 600 millió liter alkohol gyártására készül. A svéd cég évi 1,5 millió tonna gabonát használ majd fel. A svájci United Bio-Fuels Holding az egykori mohácsi téglagyárban épít üzemet, amely kezdetben évi 300 ezer, később akár 600 ezer tonna kukorica feldolgozására lesz képes. Fadd-Domboriban pedig a Rodeport Kft. gyárt majd bioetanolt az 55 milliárd forintos fejlesztéssel épülő agrárlogisztikai központjában.
A bioetanol…
ELŐNYEI
• csökkenti az importenergia-függőséget
• mintegy 30 ezer új munkahelyet teremthet
• hasznosítja a parlagon lévő szántóterületeket és az eladatlan gabonakészletet
HÁTRÁNY AI
• bár literenként csak mintegy 100 forint az előállítási költsége, autózni nem olcsóbb a tiszta benzinnél
• tönkreteheti a hagyományos, nem erre a célra készült motort
Az említett cégek fő felvevőpiaca mindazonáltal nem Magyarország. A bioüzemanyag elsőszámú célállomása Svédország, ahol az ottani kedvezmények hatására egyre népszerűbb az etanol. Az alkoholos kocsik után például nem kell parkolási díjat fizetni. Svédország az EU-n belül a legnagyobb felhasználó, jelenleg döntően Brazíliából szerzi be a cukornádból erjesztett bioalkoholt, de importjában feljövőben van Kelet-Európa.
A svéd haszonjármű-gyártó, a Scania 40 éve gyárt a tömegközlekedés számára etanolos autóbuszokat. (Ezeket a Figyelő munkatársa is kipróbálta: erősek, enyhe kellemes szeszes „bukéval”.) Itthon viszont az autóbusz-tendereken még nem előny a bioüzemanyag. Sőt, azért lobbiznak a gyártók, hogy a már nem engedélyezett Euro 3-as motorral is lehessen indulni, mert az olcsóbb.
ELLEN-LOBBI. A Mol – legalábbis Ternesz Artúr fejlesztési igazgató szerint – élére áll ugyan a hazai bioüzemanyag-programnak, más olajtársaságok viszont érthetően a saját hagyományos üzemanyagaik felhasználását szorgalmazzák. Ráadásul a gabonaipar, a malmok és a takarmánycégek sem örülnek, ha a piacon a nagy alkoholgyártók új vevőként felverik az alapanyagárakat. Az állattenyésztőket is megijesztette a dráguló takarmány rémképe. Gráf József agrárminiszter azonban kiállt a bioenergia-program mellett. A lehetőséget megszimatolva a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége máris kormányzati segítséget sürget, hogy tagjai kis falusi bioetanol-üzemeket létesíthessenek. Ám ha az „egy falu – egy lepárló” rendszer terjed el, félő, hogy sokuk nem lesz versenyképes a hatékonyabb nagy alkoholgyárakkal szemben. Hacsak nem kötelezik jogszabályokkal a forgalmazókat meghatározott áron a termelt bioüzemanyag átvételére. Ennek híján tíz éven belül használhatatlan, felesleges kapacitássá válhatnak a most együttesen milliárdokba kerülő üzemecskék. Az is kérdés, hogy a bolgár búzával, a romániai génmódosított kukoricával képes
lesz-e versenyezni a hazai gabona, vagy itthon is külföldi alapanyagot vásárolnak majd a nagy gyártók, amire a kis hazai „lepárlók” aligha lesznek képesek.
Alkoholos agresszivitás
Tízegynéhány év a hazai autópark átlagéletkora, e járművek zöme nem működik 5-10 százaléknál több alkoholt tartalmazó üzemanyaggal. Az agresszív alkohol ugyanis a hagyományos benzinmotorba töltve „megzabálhatja” a tömítéseket, az üzemanyagrendszert, és a motor vas alkatrészei belülről rozsdásodni kezdhetnek. Brazíliában és az Egyesült Államokban ezért eleve az agresszívebb alkoholos üzemanyagnak megfelelő kocsikat forgalmaznak, Európában pedig hagyományosan a svéd piacra gyártanak szeszes kiviteleket. Alkohollal és benzinnel is működő autót nálunk is kapni, például a Fordtól vagy a GM-Saabtól. A „vegyes tüzelésű” turbó Saab 9.5 alkohollal például 30 lóerővel izmosabb, mint benzinnel. Zsemberi László, a Sekab magyar leányvállalatának vezetője ennek fényében az ellenlobbi aknamunkájának tudja be, hogy itthon csak a biodízelt tekintik a haszonjárművek alternatív üzemanyagának. Pedig a Scania alkoholos autóbusza jó példa arra, hogy egy dízeltechnológiára épülő motor is működhet etanollal. A traktorban felhasznált gázolajjal, a szállítással és a szárítással együtt jelenleg egy egység energiából alig 1,2 egység bioetanol-zöldenergia állítható elő, de a második generációs technológiával ez az arány javulni fog. A termelés során keletkező biomasszából villamos energia, állati takarmány és ipari szén-dioxid keletkezik, ezt beleszámolva pedig a befektetett energia ötszöröse állítható elő.
