Ha sötét Önnek a történet, majd én megvilágítom! – e szavakkal oktatta ki egy szegedi civil szervezet vezetőjét az uniós pályáztatásban részt vevő regionális iroda vezető munkatársa a minap. A civil szervezet vezető asszonya névtelenséget kérve panaszolta, menet közben folyamatosan változnak a feltételek, a pályázók az idegösszeomlás határán vannak, nem értik, miért csak késve értesülnek arról, milyen papírokra, igazolásokra, könyvelési tudnivalókra van szükség ahhoz, hogy huzavona nélkül juthassanak hozzá az elnyert támogatáshoz. A békési civil szervezet egyébként szociálisvezető-képzésre nyújtott be pályázatot még 2004-ben. Novemberben értesítették őket, hogy a projekt támogatásra érdemes, e közlés alapján hozzáfogtak a kurzus megszervezéséhez. Álmában sem gondolt a vezető asszony arra, hogy aláírt szerződésük még 2005 nyarán sem lesz. Novemberben végre aláírhatta a papírokat, ám az elnyert 19 millió forintból eddig csupán 4,8 millió forinthoz jutottak hozzá, holott a képzési program már befejeződött. A tanfolyamokat – mivel késett az elszámolás – tagi kölcsönökből finanszírozták. „Már a végelszámolást és a záró jelentést kellene írnom, de az irányító hatósággal még mindig az első projekt előrehaladási jelentéséről vitatkozom, mert utólag újabb és újabb feltételeket állítanak” – mondja. Megfogalmazása szerint „olyan ideges, hogy kibújik a bőréből”, ám attól is fél, hogy a nyilvános kritika végképp veszélybe sodorná a támogatás többi részét. Ezért nem közli a nevét.
ZÁROLÁS? Aktatologatás, hónapokig tartó levelezgetés folyik, az előírt 60 nap helyett általában fél-háromnegyed év múltán kötnek szerződést az EU-s pályázatok nyerteseivel, a kifizetés pedig ennél is hosszabb ideig húzódik – állítják más pályázatkészítők, köztük olyanok is, akik korábban arról tájékoztatták lapunkat, hogy ügyvédet fogadnak, s beperlik az államot. Ügyvédi felszólításra azonban információnk szerint a mai napig senki részéről nem került sor. Helyette magukat emésztik.
 |
Időarányos teljesítés
Már gazdára talált a 2004-2006-os ciklusban rendelke-zésre álló, 680 milliárd forintnyi uniós támogatás egésze, az irányító hatóságok által támogatásra ítélt 16 846 pályázat közül 12 870 esetében megkötötték a támogatási szerződést, 235 milliárd forintot pedig ki is fizettek. „A támogatások felhasználása tekintetében a tíz újonnan csatlakozott uniós tagország között Magyarország a harmadik helyen áll, a kötelezetts-égvállalás szintjén pedig messze az első” – büszkélkedik Heil Péter, a Nemzeti Fejlesztési Ügynök-ség elnökhelyettese, aki szerint a projektekre rendelkezésre áll a pénz, a megszorító intézkedések nem érintik az uniós programok előirányzatait. Sőt – teszi hozzá – a hatóságok arra is felhatalmazást kaptak, hogy a törvényben meghatározott előirányzatokat 40 százalékkal túllépjék, ha felgyorsulnának a kifizetések. |
|
|
|
|
Az egyik fővárosi, nem állami finanszírozású főiskola – amely ugyancsak ódzkodik a nyilvánosságtól – még 2005 júniusában nyújtott be pályázatot diplomások álláskeresését szolgáló iroda létrehozására, ám mindmáig nem kapott hivatalos értesítést arról, hogy projektjük nyert-e vagy sem. Uniós szakértők szerint azért halad döcögősen a pályázatok elbírálása és a kifizetés, mert folyamatosan változnak az előírások. Sokszor maguk a kiírók sincsenek tisztában azzal, milyen elvárásokat támasszanak a projektgazdákkal szemben. Emiatt sötétben kell tapogatózniuk a pályázatkészítőknek, s pontatlan információkkal kénytelenek dolgozni. A hivatalokkal való hónapokig tartó levelezés azt a gyanút kelti bennük – fogalmazták meg többen is lapunknak -, hogy az államháztartás helyzete miatt zárolták az uniós forrásokat, s időhúzás céljából „találnak ki” a pályázókkal közvetlen kapcsolatban álló közreműködői szervezetek újabb és újabb feltételeket.
„Érdekes módon a nagy cégek akár 100-150 millió forint támogatással kiegészülő beruházásainak a lebonyolítása, elszámolása és kifizetése gördülékenyebben valósul meg, mint a kkv szektor uniós forrásokból történő fejlesztései” – mutat rá egy ellentmondásra Salát Tibor uniós pályázati szakértő. A magyarázat szerinte kézenfekvő: a több százmilliós fejlesztésekre kiírt pályázatoknál lényegesen kevesebb beadványt kell kezelni, mint a kkv szektor néhány millió forintos műszaki beruházási projektterveinél. Az előbbiekre százas nagyságrendű projekttervet nyújtanak be, s végül 50-60 nyertessel kell a kapcsolatot tartani. A nagy volumenű fejlesztéseket ráadásul általában kevesebb számlával, vagy konzisztensebben dokumentálják, amelyeket a közreműködő szervezet hamarabb tud ellenőrizni, s gyorsabb a kifizetés átfutási ideje, valamint a monitoring is. „Ezzel szemben a Gazdasági Versenyképességi Operatív Program (GVOP), vagy a Humánerő Forrás Operatív Program (HEFOP) bizonyos pályázatai esetében nehezebben kezelhető a több tízezer pályázat, s rengeteg közöttük az alapvető tartalmi és formai hibás dokumentum” – magyarázza a késedelmes bírálat okait Salát Tibor. A nagy cégek a tapasztalatok szerint rutinosabban pályáznak, mint a kicsik, mert reálisabban mérik fel a beruházás volumenét, összetételét, nem vállalják túl magukat, könnyebben tudnak bankgaranciát, vagy egyéb biztosítékot felmutatni, s általában is nagyobb szakértelemmel menedzselik a pályázatukat.
A kkv szektor pályázói közül viszont kevesen rendelkeznek megfelelő, a pályázati folyamathoz kapcsolódó ismeretekkel, rosszul mérik fel az anyagi helyzetüket, pozíciójukat, gyakori, hogy évi néhány tízmilliós forgalmat elérő vállalkozások a méretükhöz, árbevételükhöz képest túlméretezett fejlesztésre nyújtanak be pályázatot. Így aztán gyakoriak az utólagos módosítások, illetve megkésve derül csak ki, hogy a pályázó nem tud megfelelő mértékű biztosítékot – bankgaranciát, jelzálogot – felmutatni. Másrészt a pályázatkészítő cégek tapasztalata szerint a hazai uniós intézményrendszer felépítése, munkavégzési folyamata is oka annak, hogy a hivatalok sem dolgoznak kiszámítható határidőkkel. Eddig sem kérték tőlük számon, ha nem döntöttek néhány héten belül, s a mai napig nem kell attól félniük, hogy közvetlenül, személyükben felelősségre vonják őket, ha három hónapon túl kötik meg a szerződést.
A rendszer gyorsasága, mint általános elvárás mellett az a meghatározó működési elem, hogy az eljáró hivatalnokok felelősségre vonhatósága minimális legyen. „Részben ezért történik meg, hogy százszor nézik át a pályázatkezelő szervezetek az iratokat, s még a százegyedik levelezés után is várnak a döntéssel”- magyarázza egy informátorunk. A pályázók közben úgy érzik, az információk részletekben, „csöpögtetve” jutnak el hozzájuk. A másik probléma, hogy az ilyen módosítások jóváhagyásának, elfogadásának időtartama gyakran megmagyarázhatatlanul hosszadalmas. Legtöbbször olyan egyszerű ok miatt áll az ügyintézés, hogy a bankgaranciáról szóló igazolást nem négy, hanem csak egy példányban nyújtja be a pályázó, vagy valamely ráfordítást nem a megfelelő helyen kíván elkönyvelni. „Ha jó előre pontos, világos információt kapnának a közreműködő szervezettől a pályázók arról, milyen is a hibátlan projektdokumentáció, akkor nem bosszankodnának annyit” – emeli ki Havas Kata uniós pályázati tréner.
TILI-TOLI. A lassú ügyintézést semmiképpen sem forráshiány okozza! – állítja Heil Péter, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) elnökhelyettese. Elismeri, hogy számos esetben jogos a pályázók panasza, lassú az adminisztráció. Ennek azonban a forráskezelő intézmények szerint főként az az oka, hogy még mindig sok a hiba a pályázók elszámolásaiban és dokumentumaiban. A felelősség azonban óriási, hiszen visszafizetési kötelezettség terheli Magyarországot, amennyiben szabálytalan kifizetésekre kerül sor. „Amit a kedvezményezettek időhúzásként élnek meg, az valójában – a hivatalok részéről – a kockázatok és hibák kiszűrése, különben az állam futhat a pénze után. Ezt a célt szolgálják a folyamatosan zajló auditok” – hangsúlyozza Heil Péter. A Bajnai Gordon vezette NFÜ mindenesetre rövidíteni kívánja a hivatali átfutási időket. Az uniós pályáztatási hivatalokban bevezetik a teljesítményarányos bérezést, s pluszdíjazás csak hibátlan munka esetén jár. „Újraosztjuk a felelősséget, hogy kevesebb legyen a tili-toli, a fölösleges egyeztetés, s világos felelősségi rendszerben váljon egyértelművé, melyik közreműködő dolgozik jól vagy rosszul, gyorsan vagy lassan” – ígéri a NFÜ elnökhelyettese.
|
Újrakezdett tervezés
Vadonatúj struktúrát hozott létre a kormány az EU 2007- 2013-as pénzügyi tervezési ciklusára szóló, az uniós támogatások lehívását szolgáló Nemzeti Stratégiai Referencia Keret (NSRK), a nyilvánosság előtt egyszerűen csak II. NFT néven emlegetett fejlesztési terv véglegesítésére. Megszüntette a Baráth Etele által vezetett Nemzeti Fejlesztési Hivatalt, helyébe a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget (NFÜ) hozta létre, amelynek élére Bajnai Gordont nevezte ki kormánybiztosi jogkörrel. A NFÜ-be egyébként beolvadt az operatív programok végrehajtását vezénylő négy irányító hatóság, az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programot azonban továbbra is a szaktárca, azaz a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium irányítja majd. Az NFÜ elnöki tisztét Vági Márton, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. eddigi vezérigazgatója látja el.
A II. NFT kimunkálásában és végrehajtásában még két szervezet vesz részt, a társadalmi tanácsadó testületként működő Nemzeti Fejlesztési Tanács és a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület (FIT). A FIT elnöke a miniszterelnök lesz, alelnöke Magyar Bálint, tagjai között van Baja Ferenc, Burány Sándor, Kolber István, Németh Imre, Bajnai Gordon és állandó meghívottként az államreformért felelős kormánybiztos, Draskovics Tibor. Bajnai Gordon ezt az új struktúrát átláthatónak és hatékonynak nevezte, a Fidesz szerint viszont átláthatatlan intézménydzsungel jött létre, ami miatt félő, hogy az uniós pénzek elköltése kikerül a parlament ellenőrzése alól.
Azt vállalta az előző kabinet, hogy június 20-ig benyújtja Brüsszelnek a II. NFT-t. Az EU-tervezéssel foglalkozó gazdasági tárca és a Baráth vezette hivatal fejlesztési elképzeléseit azonban nem sikerült közös nevezőre hozni. A Kóka János gazdasági miniszter nevével fémjelzett tervezési stáb a versenyképességre és a vállalkozásfejlesztésre, míg a NFH és a szocialista lobbisták inkább az oktatásfejlesztésre és a térségkiegyenlítő szociális programokra helyezték volna a hangsúlyt. Gyurcsány Ferenc álláspontja azután vált egyértelművé, hogy az üzleti életben már bizonyított Bajnait nevezte ki az EU-források lehívásáért felelős szervezet vezetőjének. Bajnai Gordon egyetlen szóval sem bírálja elődjét, szűkszavúan csak annyit közölt, hogy átdolgozzák, s szeptemberben véglegesítik az eddig elkészült terveket. Októberben nyújtják be az NSRK-t az Európai Bizottságnak, de előbb a kormány augusztusban Új Magyarország Fejlesztési Terv néven társadalmi vitára bocsátja a dokumentumot. Ez elsősorban célokat és elveket fogalmaz meg, nem olvasható ki tehát belőle, hogy milyen konkrét projektek valósulnak meg. Utóbbiakat csak az október végére véglegesített operatív programok tartalmazzák. A célok között mindenesetre prioritást élvez a foglalkoztatás bővítése és a növekedés biztosítása. Elsődlegesen gazdaság-, közlekedés-, emberi erőforrás fejlesztésre, az államreform levezénylésére, a közszolgálat korszerűsítésére, humáninfrastruktúra fejlesztésre, és környezetvédelmi beruházásokra fordítjuk a pénzeket. A hét régió között a forrásokat úgy osztják el, hogy azok a területi kiegyenlítést szolgálják. |
|
|
|
