Az írásban problémaként szerepel, hogy adott esetben olyan oldalak is elérhetetlenek, amelyek a munkához volnának szükségesek. Az ilyen jelenség azonban a kevésbé szakértő szállítók, illetve az alkalmazott gyenge technológiák hibája. A problémák elkerülhetőek.
A dolgozók túlnyomó többsége dolgozni jár be, őket ezért egy jól felépített szűrés nem is korlátozza. Minden cégnél van ugyanakkor egy réteg, aki igen aktívan él (esetenként visszaél) az internet-hozzáféréssel. Tapasztalataink szerint elmondható, hogy egy átlagos cégnél viszonylag laza korlátozással is alkalmazottanként és átlagosan naponta 1 óra teljesen felesleges böngészés biztosan megtakarítható. A közszférában ugyanez az érték akár 2-3 óra is lehet. Egy korábbi felmérésünk szerint ilyen módon a GDP 2-3 százalékának megfelelő összeget fizetnek ki a munkáltatók feleslegesen.
A webhasználat kontrolljának tehát van létjogosultsága. Ráadásul azok a munkatársak, akik a munkájuk helyett éppen a neten lógó kollégákra kénytelenek várni, általában örülnek is a szigorúbb internetböngészési szabályoknak. A hatékonyság javítása mellett az ilyen eszközök perektől is megvédhetik a cégeket, hiszen jogvédett vagy például törvénybe ütköző „felnőtt” tartalmak leöltésére is kevesebb tere marad az alkalmazottaknak.
NEMES DÁNIEL stratégiai igazgató,
Filter:max
Hívásfogadás
Sajnálatos félreértés, vagy elhallás nyomán jelentették meg azt, hogy „a virtuális mobilszolgáltatás lehetőségének biztosítása vagy kikényszerítése az unióban sehol nem feladata a hatóságoknak” (Nem fogadott hívás – Figyelő, 2006/30. szám). A virtuális mobilszolgáltatás biztosítása vagy kikényszerítése nem feladat, hanem olyan szabályozói eszköz, amivel a hatóságok élhetnek, amennyiben úgy ítélik meg, hogy a piaci helyzet ezt igényli. Tény, hogy eddig a 25 uniós hatóság közül csak a spanyol és az ír hatóság tett szabályozói lépést a virtuális mobilszolgáltatás kikényszerítésére, de a lehetőség ettől még fennáll. Ezt a lehetőséget a piacelemzés folyamatában a Nemzeti Hírközlési Hatóság is folyamatosan vizsgálja, és élhet is vele, ha úgy látja, hogy erre van szükség.
MÁRTON GYÖRGYszóvivő,
Nemzeti Hírközlési Hatóság
Két Medvegyev
Fel szeretném hívni figyelmüket az általam nagyra becsült Gömöri Endre kiváló írásában (G8 – orosz feltámadás – Figyelő, 2006/28. szám) talált pontatlanságra. A Gazprom vezetésében két Medvegyev nevű személy található, akik a cikkben össze vannak mosva: az egyik Dmitrij Medvegyev – az igazgatóság elnöke, egyben a kormány első miniszterelnök-helyettese (egyes megfigyelők szerint, Putyin utódja lehetne), a másik pedig Alekszandr Medvegyev – a Gazprom alelnöke, a társaság Gazexport nevű leánycégének elnöke.
BORISZ A. SESZTAKOV kommunikációs és külkapcsolati vezető,
EMFESZ Kft.
*
(A kiigazítás indokolt, köszönjük, ám meg kell jegyeznünk, hogy e hibát nem a szerző, hanem a szerkesztő követte el.)
Felhívás
A Magyar Közgazdasági Társaság augusztus 31. és szeptember 2. között tartja Nyíregyházán a 44. Közgazdász-vándorgyűlést. A rendezvény fő témája: Magyar helyteremtés Európában. A közgazdászok, gazdasági vezetők, az üzleti élet vezetői megvitatják az egyensúly helyreállítását célzó kormányzati intézkedéseket, a konvergencia-programot, a II. Nemzeti Fejlesztési Tervet és a készülőben lévő reformprogramokat. A háromnapos rendezvény plenáris ülésének előadói: Bokros Lajos, Draskovics Tibor, Glatz Ferenc, Járai Zsigmond, Kádár Béla, Varga Mihály és Veres János. A részletes program és a jelentkezési lap a Magyar Közgazdasági Társaság honlapjáról tölthető le (www.mkt.hu). A szervezők az egyes szekciók elnökeiként olyan elismert tudósokat, politikusokat és vállalatvezetőket kértek fel, mint – mások mellett – Török Ádám akadémikust, Kovács Árpádot, az Állami Számvevőszék elnökét, Papanek Gábort, a GKI ügyvezető igazgatóját, Beke-Martos Gábort, a Siemens elnök-vezérigazgatóját, valamint Balázs Péter volt uniós biztost, a CEU egyetemi tanárát.
MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG
Helyreigazítás
A Figyelő 2006/28. számában megjelent Légi csata című írásunk kapcsán az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) az alábbiak közlésére kérte lapunkat:
„Egy »mentő vállalkozás« indulásának nem feltétele az Országos Mentőszolgálat hozzájárulása. Betegszállító tevékenység végzéséhez az OMSZ-től semmiféle engedély nem szükséges. A finanszírozásról az OEP dönt, a szakmai megfelelőséget pedig az ÁNTSZ ellenőrzi. Azon vállalkozásokkal, amelyek mentési tevékenységet kívánnak végezni és megfelelnek a jogszabályi feltételeknek (birtokolják az ÁNTSZ engedélyét és nem kérnek állami finanszírozást), az OMSZ automatikusan együttműködési megállapodást köt.”
GYŐRFI PÁL kommunikációs vezető,
OMSZ
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
