Előrelépés a konvergenciaprogram, mivel hosszú idő óta először született olyan dokumentum, amely a valóságot elismeri – jelentette ki Bokros Lajos volt pénzügyminiszter az ICEG Európai Központ és a Magyar Üzleti Vezetők Fóruma (HBLF) által rendezett konferencián. Az eseményen Draskovics Tibor, Kovács Árpád és Stumpf István is felszólalt.
Bokros Lajos beszédében előrebocsátotta, hogy részleteiben nem beszél a konvergenciaprogramról; általánosságban azonban elmondta, hogy „ez a konvergenciaprogram egy hallatlan előrelépés, elismeri a valóságot, kendőzetlen őszinteséggel elismerte, hogy nagy baj van”. Ezt követően hozzátette: „Beismertük, hogy a 2000. év után kezdődött első évtized elveszett a magyar fejlődés szempontjából”.
Tíz év elveszett
Bokros az MTI tudósítása szerint kifejtette: „Most fizetjük meg az árát a kívánságműsor-gazdaságpolitikának”. Vége az egyensúlyromboló növekedésnek, az alacsony növekedéssel, inflációval, romló életszínvonallal „fizetünk a hibákért” – tette hozzá.
A CEU professzora szerint az elmúlt években elmaradt reformok azt hozzák, hogy alacsonyabb gazdasági növekedéssel, magas inflációval és romló életszínvonallal kell számolnunk a következő években. Bokros – a portfolio.hu tudósítása szerint – felhívta a figyelmet, hogy már most is a leglassabb a növekedésünk a 8 új EU-tag közül. Jövőre a másik 7-nek 5 százalék feletti lehet a növekedése, míg nálunk 2 százalék közeli növekedést prognosztizál maga a kormány.
A volt pénzügyminiszter szerint az elmúlt évekre a folyamatos valóságtagadás, a társadalom félrevezetése, a politikai és szakmai felelősség elporladása, a befelé fordulás (nem figyelünk arra, hogy más országokban mik történtek, nagyképűség, lenézés) volt a jellemző. Bokros szerint most nemcsak helyre kell, hanem helyre is lehet állítani a hitelességet, ezeknek a módja a szerkezeti reformok folyamatos végrehajtása.
A tandíj és a vizitdíj
Fontos előrelépésnek nevezte Bokros Lajos a tandíj és a vizitdíj bevezetéséről szóló döntést, „ez szükséges, de nem elégséges feltétel” – hangsúlyozta.
A volt pénzügyminiszter a felsőoktatásban a versenyhelyzet kialakulását nevezte a legfőbb célnak, ehhez negatív és pozitív teendőket vázolt fel.
A negatív teendők között a közgazdász megemlítette a fejkvóta-finanszírozás megszüntetését, a felsőoktatásban – a teljesen felesleges – közalkalmazotti státus és bérszabályozás felszámolását, a szenátusok gazdálkodási döntéshozatali jogának elvételét illetve a felesleges felsőoktatási intézmények azonnali bezárását és erre külön csődtörvény létrehozását.
Bokros pozitív teendőként említette többek között a tulajdonosi irányító testület létrehozását, minden egyetemi és főiskolai program nemzetközi akkreditációját, az intézmények évente kötelező minősítését, a rektor szabad döntését a tanárok felvételéről, elbocsátásáról, illetve javadalmazásáról, valamint hogy a szenátus legyen a tanszabadság letéteményese. A közgazdász szerint a fenntartóknak kellene fizetniük a fizikai infrastruktúrát, és végső célként meg kellene jelölni, hogy a tanárok fizetésének fedezete a tandíj legyen.
Az egészségügyi reformmal kapcsolatban hangsúlyozta: a legfontosabb feladat, hogy minél hamarabb ki kellene dolgozni a versengő magánbiztosítók jogi, pénzügyi és szabályozási feltételrendszerét és azonnal be kellene vezetni az abszolút összegű, minimálisan fizetendő egyéni egészségbiztosítási díjat.
Folyamatos kompromisszumok
Draskovics Tibor államreformért felelős kormánybiztos megjegyezte: a kormányzat folyamatos alkura kényszerül, így a programok is tartalmaznak kompromisszumokat. Ezzel a kétharmados törvényekre utalt.
Be kell vallani, hogy hol tartunk
Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke arra utalt, hogy a megfelelő programok mellett szükség van egyebek mellett a költségvetés tervezési, számbavételi eljárásának megváltoztatására. Mint mondta, „be kell vallani, hogy hol is tartunk”. Jelenleg az adminisztratív csoportosítás az uralkodó – jegyezte meg az ÁSZ elnöke. Az elnök szerint pontos, világos, átlátható kimutatásokat, statisztikákat kellene készíteni.
Kovács Árpád szerint a költségvetés fenntarthatóságának biztosítása intézményi biztosítékokat is követel.
A reformok során azt az üzenetet kell továbbítani, hogy a kormány tudja, hogy honnan hova akar eljutni, a célokat komolyan gondolja – mondta. Nem lehet az átalakítást kampányszerűen végigcsinálni – vélekedett az ÁSZ elnöke.
Hiányzik az adekvát cselekvés
Stumpf István, a Századvég Alapítvány elnöke, volt kancelláriaminiszter szerint a valódi reformok előkészítéséhez nyílt helyzetértékelésre van szükség. Beszédében hiányolta az adekvát politikai cselekvést.
A volt kancelláriaminiszter szerint definiálni kellene, hogy „milyen államot szeretnénk”. Hangsúlyozta: a közszolgáltatásokat nem lehet teljes mértékben piaci alapon működtetni. Véget kell venni a közszférában, a piaci értékek túlzott dominanciájának – tette hozzá.
A mostani konvergencia program elbírja a politika próbáját, és alkalmas arra, hogy két és fél év múlva egyensúly közeli állapotba kerüljön az államháztartás – mondta Veres János pénzügyminiszter az ICEG Európai Központ és a Magyar Üzleti Vezetők Fóruma (HBLF) által rendezett konferencián hétfőn Budapesten.
Veres drasztikusabb programot szeretett volna
Veres János pénzügyminiszter kifejtette: egyes vélemények szerint a jelenleginél határozottabb, drasztikusabb programot kellett volna készíteni. Ugyanakkor megjegyezte: az anyag alkalmas arra, hogy elfogadják Brüsszelben.
A pénzügyminiszter szerint a konvergencia programban a nyugdíjat érintő változtatásokkal kapcsolatban megfogalmazott lépések közül még az év vége előtt a nyugdíjkorhatárról és a nyugdíjak indexálásáról kell döntést hozni. A pénzügyminiszter ugyanakkor kielemte: elemzői javaslatokkal ellentétben jelentősen nem nyúlnak hozzá a szociális transzferek és a nyugdíj rendszeréhez.
Bodor András, a Világbank konzultánsa arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyugdíjreform csak a többi ellátórendszer reformjával összhangban lehet hatásos, és a jelenlegi felosztó-kirovó rendszer helyett a névleges egyéni nyugdíjszámla teremthet pénzügyi egyensúlyt.
Heim Péter, az Aegon Alapkezelő vezérigazgatója pedig a jelenlegi svájci indexálás helyett az infláció alapján korrigált nyugdíjemelést szorgalmazná, és az életpályán keresztülívelő nyugdíj-megtakarításokra adna kedvezményt, figyelembe véve a gyermekek számát is. (A nyugdíjak jelenlegi indexálása 50 százalékban a nettó bérkiáramlás, 50 százalékban az infláció alapján történik.)
Kóka és a versenyképesség
Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter erre reagálva azt mondta: legalább ennyire fontos a versenyképesség, a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás szintje. A miniszter véleménye szerint már most fel kell arra készülni, hogy a stabilitás helyreállását követően milyen pályára áll a gazdaság.
A szabaddemokrata politikus úgy véli, 2009-ben lehetőség nyílik arra, hogy bevezessék az egykulcsos adórendszert.
Kóka János szerint a stabilitáson túl szükség van az üzleti környezet javítására. Emlékeztetett arra, hogy az üzleti klímát vizsgáló világbanki listán, ahol egyebek mellett azt mérték össze, hogy egyes országokban milyen gyorsan lehet céget alapítani, Magyarország az 52. helyen áll. A miniszter szerint négy év alatt a 25. helyre kerülhet az ország.
Az autópálya-építésekkel kapcsolatban beszámolt arról is, hogy míg a korábbi években egy kilométer szakasz mintegy 2 milliárd forintból épült meg, addig a legújabb szakaszok csaknem 1,2 milliárd forintba kerülnek. Ez 40 százalékos csökkenés.
Kóka János kitért a gázár-támogatási rendszerre is. Mint mondta, a jelenlegi rendszer nem tartható: 100 forintból a lakosság csupán mintegy 65 forintot fizet ki. Ez éves szinten csaknem 200 milliárd forintot jelent a költségvetésnek.
Járai pesszimista
Járai Zsigmond jegybankelnök úgy látja, a konvergenciaprogram nem lesz tartható, mert a versenyképességet feláldozza az egyensúly oltárán, így nem felel meg az uniós céloknak. Mint mondta: a versenyképesség és a munkerőpiac bővülésének feláldozása miatt a problémák újratermelődnek, ezért újabb és újabb kiigazító programokra lesz szükség.
Járai szerint konvergenciaprogramban felvázolt pálya nem vezet el az euró bevezetéséhez. Hozzátette: az euró bevezetésének dátumára a piacnak szüksége lenne, ennek hiánya számos zavart fog okozni.
