Közösségi jogba ütközik a korábban érvényben lévő francia forrásadó-szabályozás az Európai Bíróság (EB) csütörtökön hozott ítélete szerint megkérdőjelezhetővé válhat az uniós csatlakozástól 2005 végéig fennálló magyar osztalékadó-fizetési kötelezettség is.
Franciaországban korábban 25 százalékos forrásadót számoltak fel a belföldi társaság által a külföldi anyavállalatnak kifizetett osztalék után, míg a belföldi anyavállalatokat szinte teljes mértékben mentesítették az adófizetési kötelezettség alól. A kettős adóztatás elkerülését célzó kétoldalú egyezmények alapján a külföldi illetőségű anyavállalat a saját tagállamában levonhatta ugyan fizetendő adójából a Franciaországban lerótt adót, de visszaigénylése nem keletkezhetett, vagyis mégsem kapott teljes mentességet. Ha az anyavállalatnak a saját tagállamában nem volt adófizetési kötelezettsége, egyáltalán nem tudta beszámítani a forrásadót.
Az EB szerint a francia szabályozás ezzel diszkriminálta a külföldi anyavállalatokat, vagyis korlátozta a letelepedés szabadságát, ami közösségi jogba ütközik. Az ítélet nemcsak Franciaországnak okozhat problémát, hasonló helyzet állt fenn más tagállamokban, így például Magyarországon is 2004. május elseje és 2005. december 31-e között – mondta el a Napi Gazdságnak Gombkötő Bálint, a KPMG adómenedzsere.
Mivel az EB visszamenőleges hatályú ítéletet hozott, az adószakértő szerint a társaságoknak érdemes bírósághoz fordulni abban az esetben, ha anyavállalatuk az említett időszakban kifizetett forrásadót vagy annak egy részét otthon nem tudta beszámítani. Vélhetően ez a helyzet áll fenn a befektetési alapok esetében, mert azok általában nem alanyai a társasági adónak – tette hozzá Gombkötő.
