Elhibázottnak minősítette az Európai Bizottság Magyarországgal kapcsolatos döntését a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese. Adamecz Péter a Reutersnek adott nyilatkozatában azzal érvelt, hogy a bizottság a jelentésével csak növeli a pénzügyi válság kockázatát.
Adamecz az Európai Bizottságnak a konvergenciaprogram megváltoztatására adott reakcióját kommentálta. Ebben a bizottság egy hiteles terv szeptemberig történő kidolgozására kérte fel Magyarországot, hogy az ország teljesíthesse a maastrichti kritériumokat, és szorítsa le a bruttó hazai termék 3 százaléka alá az államháztartás hiányát.
Gyenge nyomás
Adamecz szerint „a tagországok részéről kifejtett nyomás túlságosan gyenge”, ezt tükrözi a bizottság legutóbbi állásfoglalása is. Ugyanakkor a jegybank ennél egy sokkal határozottabb, nyomásgyakorlásra alkalmasabb, konkrét fegyelmező eszközöket tartalmazó állásfoglalást szeretett volna.
Ugyanis a bizottság döntése módot ad a kormánynak arra, hogy halogassa a szükséges változtatásokat, következésképp növeli a korrekciók piaci kockázatait – tette hozzá.
Valószínűtlen?
A Reuters emlékeztet arra, hogy a magyar kormány a 2005. évi GDP legfeljebb 6,1 százalékát kitevő államháztartási hiányát, idén 4,7 százalékra, 2007-ben 3,3 százalékra, 2008-ra pedig 1,9 százalékra tervezi leszorítani, ám az EU kérdésesnek tartja a 2006. évi cél teljesítését.
Lépni kell
Adamecz szerint egy hiteles program nem feltétlenül a kormány eurócsatlakozási céldátumára (2010) alapoz. Ugyanis a dátum a központi bank számára nem szolgál támpontként.
Adamecz nem nyilvánított véleményt a pártok választás előtti, adómérséklésről, jóléti kiadások növeléséről szóló ígéreteiről, megjegyezte azonban, hogy bárki kerüljön hatalomra, gyorsan cselekednie kell a szavahihetőség visszaszerzése érdekében, és 2007-ben költségvetésikiadás-csökkentésekről kell döntenie.
Nem figyelik a politikát
Az MNB kamatdöntéseit a magas hozamot ígérő eszközök iránti élénk kereslet befolyásolja, de Adamecz szerint kérdéses, hogy meddig tart ez a kedvező piaci helyzet, történik-e fordulat. Az MNB az elmúlt három hónapban 6 százalékon hagyta az irányadó kamatot, amit erre a szintre a 2004. évi 12,5 százalékos csúcsról szorított le.
Adamecz szerint a Monetáris Tanács egyes tagjai további kamatmérséklést sem zárnának ki a következő ülésen, tekintettel a mérséklődő inflációra. Mint megjegyezte, a központi bank a kamatdöntésénél a választással kapcsolatos politikai kockázatokat nem mérlegeli, vagyis a politikai környezettől függetlenül csökkenti vagy emeli a kamatszintet, ha azt szükségesnek tartja.
