Gazdaság

Az 1. hét hírei

Elstartolt Ausztria esztendeje
Mariss Jansons karmester egy antik pisztolyból leadott lövéssel tette emlékezetessé az idei bécsi újévi koncertet. A fegyver akár Ausztria évének startpisztolyaként is szolgálhatott volna, hiszen 2006-ban többszörösen is nyugati szomszédunkra figyel majd a világ. Egyfelől a Mozart-évre, hiszen az idén ünnepli a világ a nagy zeneszerző születésének 250. évfordulóját. Az egyébként is folyamatosan Mozart-lázban égő Salzburg, az 1756. január 27-én született zseniális muzsikus szülővárosa példátlanul gazdag rendezvénysorozattal készült fel az emlékévre.



Az 1. hét hírei 1


Ám nem kevésbé fontos, hogy január elsején fél évre Ausztria vette át az Európai Unió soros elnöki stafétabotját Nagy-Britanniától. Az osztrák elnökségtől aligha érdemes sorsdöntő változásokat várni, annál is kevésbé, mert Wolfgang Schüssel kancellár jó előre egyértelművé tette: nem szándékozik az EU szempontjából égetően fontos, de hazájában népszerűtlen kérdésekkel érdemben foglalkozni. Nem csoda: 2006 második felében parlamenti választásokat tartanak Ausztriában. Annyi mindazonáltal bizonyos, hogy az osztrák elnökség idején kell eldönteni, hogy Bulgária és Románia valóban felkészült-e a 2007 eleji uniós csatlakozásra, vagy a jelenlegi Huszonötök csupán 2008 januárjában nyissák meg előttük az unió kapuit. Júniusban az Európai Tanácsnak az uniós alkotmányelfogadási folyamat esetleges felélesztéséről is döntenie kellene, májusban pedig – a 2004. évi bővítés második évfordulóján – esedékessé válik az új EU-tagállamokkal szemben érvényben lévő munkaerőstop felülvizsgálata. Mindezeken felül a brit elnökség utolsó napjaiban elfogadott 2007-2013-as uniós költségvetés véglegesítése – az úgynevezett intézményközi megállapodás kidolgozása – is Bécs elnökségének feladata lesz.

Német intés a régiónak
Ismét „fair adóversenyre” szólította fel a közép-európai országokat a német pénzügyminiszter a Die Welt című lapnak nyilatkozva. Peer Steinbruck úgy véli, a túl alacsony közép-európai adókulcsok miatt számos vállalat települ át a régióba, ami Németországban munkahelyek megszűnését okozza. Steinbruck szerint igazságtalan, hogy a közép-európai országok közül az alacsonyabb adókat valójában többen is uniós pénzekből finanszírozzák, ahol Németország nagy befizető. A német munkaadói szervezetek nem osztják a pénzügyminiszter véleményét, megítélésük szerint célravezetőbb lenne, ha az adórendszert inkább náluk tennék nemzetközi viszonylatban is versenyképessé.

Mol: csúszó önvásárlás
Nem élt állami tulajdonban lévő részvényeinek megvásárlására vonatkozó jogával 2005 decemberében a Mol Rt., pedig a – a kormány korábbi döntése alapján – erre lehetősége lett volna. Mindez azt jelenti, hogy az olajtársaság 2006. május elseje és október 27-e között akár 10 százalékos pakettet vásárolhat meg a magyar államtól, ami elemzői számítások szerint a meghatározott minimum árfolyam mellett 228 milliárd forintjába kerülhet a cégnek.

Bajnai Ferihegy élén
Bajnai Gordont, a Wallis közelmúltban lemondott vezérigazgatóját választották a Budapest Airport (BA) Rt. igazgatósági elnökévé. A repülőtér-üzemeltető cég frissen megválasztott igazgatóságában az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. jelöltjeként helyet kapott Farkas Ádám, a CIB Bank volt társ-vezérigazgatója, valamint Macher Ákos, a cég eddigi elnöke is, míg a BA Rt.-t a múlt év végén megvásárló British Airports Authority Bajnai mellett négy brit tagot delegált a testületbe.

Épülhet az M0-ás Duna-híd
Legkedvezőbb, 61,9 milliárd forintos ajánlatával az az M0 Északi Duna-híd Konzorcium nyerte az Újpestet Budakalásszal összekötő híd megépítésére kiírt nyílt közbeszerzési pályázatot, amelynek tagjai a Hídépítő Rt. és a Strabag Építő Rt. Az M0-ás körgyűrűhöz tartozó, az Árpád hídnál kétszer nagyobb objektum építésére a győztes mellett érvényes ajánlatot nyújtott még be a Betonút Szolgáltató és Építő Rt., valamint a Vegyépszer Építő és Szerelő Rt. is. A Duna főága fölött 590 méter hosszú ferdekábeles acélhíd, a Szentendrei-Duna fölött pedig 332 méter hosszú acélhíd épül majd; az ezekhez csatlakozó vasbeton hidak hosszúsága 922 méter lesz. A teljes építmény 5 hídból áll majd. Az átkelőn kerékpáros és gyalogos járda épül, a leállósáv pedig szélesebb lesz, a későbbi bővíthetőség érdekében. A kivitelezés 2007 végéig tart.

Reflexió

Itt az áfacsökkentés
Január elsejétől életbe lépett az áfatörvény módosítása, amelyet az Országgyűlés tavaly november 7-én szavazott meg, és amelynek értelmében a felső kulcs mértéke 25-ről 20 százalékra csökkent. Mint emlékezetes, az üzemanyagok esetében a változás már 2005. október elsején hatályba lépett.

DURONELLY PÉTER, a Budapest Alapkezelő befektetési vezetője:
„A felső áfakulcs mérséklésének pozitív hozadékaként a 3 százalék körüli inflációs ráta 2 százalék alá csökkenhet, igaz, feltehetően csak átmenetileg. Amúgy az általános forgalmi adó csökkenése nélkül is stabil az árszínvonal Magyarországon, így ez nem indokolta volna a lépést, amely szemmel láthatóan nem illeszkedik egy átgondolt reformkoncepcióba. Nem mellékes, hogy hosszú évek óta mind súlyosabb strukturális problémák nehezítik a költségvetés helyzetét, s egy ilyen szituációban a kiadási oldalról koncepció nélkül elvett forintok csupán a költségvetés hiányát – így végső soron az államadósságot – növelik. Tény, a tőkepiac figyelme lankad a makromutatók iránt, hiszen a hiányszámok duzzadása ellenére lényegében stabilan növekedett a tőkebeáramlás, és emelkedtek a tőzsdei árfolyamok is. Ám egy, az 1994-es mexikói válsághoz hasonló hangulatban egy ilyen rövidlátó gazdaságpolitikát a piacok magas kamatokkal és gyengülő devizaárfolyammal büntetnének.”


Az 1. hét hírei 2

Az 1. hét hírei 3

Az Erstéé a román BCR
Az Erste Bank veheti meg a legnagyobb román pénzintézetet, a BCR-t, amelynek 61,88 százalékos részvénycsomagjáért az osztrák bank 3,75 milliárd eurót fizet. A vételár a várakozások felső határán mozog – a könyvszerinti érték 5,8-szerese, ami új rekordnak számít -, kifizetéséhez az Erste Banknak 20 százalékot meghaladó mértékben tőkét kell emelnie. Az osztrák bank nyolc másik európai pályázót utasított maga mögé. A BCR-re vonatkozó jelenlegi üzleti terv szerint az Erste 2009-től 10 százalék körüli befektetés-arányos megtérülésre számít.

Szerbiában az OTP
Az OTP veheti meg 14,21 millió euróért a szerb Niska Bankát, miután a magyar pénzintézet nyerte meg a múlt év végén a 80 ezer ügyféllel és 40,2 millió eurós mérlegfőösszeggel rendelkező, 0,7 százalékos piaci részesedésű kisbankra kiírt privatizációs pályázatot. Az akvizíció a Niska Banka mérete miatt elemzők szerint csupán azt a célt szolgálta, hogy az OTP megvesse a lábát Szerbiában, a nagy kérdés az, hogy a magyar pénzintézetnek sikerül-e az idén megszereznie már tényleges piaci súllyal rendelkező Vojvodjanska Bankát, amely mellett az OTP szerbiai célkeresztjében van még a szintén apróbb méretű Panonska Banka is.

Mobilos feketelista
Közös adós-adatbázist hozott létre – az elektronikus hírközlési és az adatvédelmi törvény előírásainak megfelelve – 2006. január 2-ától a Pannon GSM, a T-Mobile és a Vodafone. Az adatbázis célja a visszaélések kiszűrése. A mobilszolgáltatók mindeddig nem tudtak hatékonyan fellépni a nemfizetők ellen, egységes nyilvántartás hiányában ugyanis az ügyfelek bármikor átnyergelhettek valamely másik szolgáltatóhoz, ahol tiszta lappal indulhattak. A közös lista most ezt a helyzetet igyekszik megszüntetni, hiszen abba azon ügyfelek adatai kerülnek be, akiknek a szolgáltatás-igénybevételi lehetőségét a szolgáltatók bármelyike számlatartozás miatt teljesen korlátozza. Minden érintett levélben kap tájékoztatást arról, ha bekerül a nyilvántartásba, s kikerüléskor is hasonló módon kap értesítést. Az adatbázis naponta frissül.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik