A központi költségvetés adóssága az 1999. december 31-i 6886,4 milliárd forintról 2005 végére 12 744,2 milliárd forintra nőtt, ami 85,1 százalékos bővülést jelent – áll az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legfrissebb jelentésében. Az adósság éves növekedése 2000-ben és 2001-ben 500 milliárd forint alatt volt, 2002-ben 1504,7 milliárd forintot tett ki, 2003-tól pedig évi 1000 milliárd forint körül állandósult. Az ÁSZ közölte: az uniós statisztikai módszerek alapján számítva az államadósság nem éri el a GDP 60 százalékát.
A központi költségvetés adósságnövekedésének 63,3 százalékát a költségvetés hitelátvállalások nélküli hiánya okozta, amit elsősorban működési jellegű kiadások idéztek elő. A számvevőszék ezért úgy véli, hogy a jövőben nem várhatóak olyan bevételek, amelyek a deficit mérséklését eredményezhetik.
A vizsgált időszakban a kötvények és kincstárjegyek után a befektetőknek kifizetett hozamok csökkentek, az adósságportfólió összetétele kedvezőbbé vált. Ennek ellenére a hiány részeként megjelenő kamat a központi költségvetés adósságnövekedésének 82,2 százaléka volt. Ez azt jelenti, hogy a kamatokon keresztül az államadósság meghatározza és beszűkíti a költségvetés mozgásterét.
A központi költségvetés adósságnövekedésének 28,6 százalékát a vizsgált hat évben a tb-alapok hiánya tette ki. Az alapokon belül az egészségbiztosítási alap hiánya volt a meghatározó, aminek oka a járulékkulcsok csökkentése, illetve a kieső források – központi költségvetésből történő – pótlásának elmaradása volt. A nyugdíj-biztosítási alap hiánya mérsékeltebb, ugyanakkor növekvő volt.
A büdzsé adósságának növekedését a hiányokon túl döntően a költségvetésen kívüli szervezetektől átvállalt hitelek vagy részükre térítésmentesen juttatott államkötvények okozták. Az átvállalt hitelek többsége mögött fejlesztések, beruházások (például a MÁV fejlesztései, autópálya-beruházások) álltak, amelyek a jövőbeli fejlődést szolgálják. Ezen túl mérsékelték az adósságot a privatizációs bevételek, növelték az EU-Emoga támogatás megelőlegezések és az MNB-tartalékfeltöltések.
Az önkormányzatok adósságállománya a 2000. év végi 101,6 milliárd forintról 2005 végéig 291,6 milliárd forintra nőtt. Az adósságon belül a fejlesztések miatti adósság a meghatározó. Ugyanakkor 2000-ben az önkormányzatok 13,9 százaléka, 2004-ben már 20,3 százaléka kényszerült működését finanszírozó hitelek felvételére.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
