A cég, mely nagyrészt döntő többségben a cseh pénzügyminisztérium tulajdonában van, Európa második legnagyobb energiaexportőre, piaci értéke 20 milliárd euró, ez körülbelül kétszerese a MOL értékének. A cég tavalyi adózás előtti eredménye 40 százalékkal haladta meg az előző évit.
A CEZ jelenleg több energiakereskedő- és termelőcéget, erőműveket valamint bányákat üzemeltet Németországban, Lengyelországban, Szlovákiában, Bulgáriában és Romániában. Többek között a cég tulajdonában áll a temelini erőmű is.
A cseh társaság Magyarországon is „jelentős piaci szereplő” akar lenni, ehhez elsősorban a nagykereskedői piacon akarnak „több tíz százalékos” részesedést elérni – mondta a cég elnöke Roman Martin. A magyar leányvállalat élére Hornai Gábort, a Magyar Villamos Művek egyik leányvállalatának vezérigazgatóját szerezték meg. Roman lapunknak megerősítette, hogy nemcsak az értékesítés, hanem termelőkapacitás vásárlása is céljuk volna, de a magyar piacon a következő években erre kevés esély van. A végfogyasztói piacra egyelőre egyáltalán nem akarnak belépni, Hornai szerint nagyratörő tervekkel erre a piacra belépni túl kockázatos volna. Jelenleg egy pár rövidtávű szerződésük van, első magyar szerződésüket májusban kötötték.
Szanyi Tibor, a gazdasági minisztérium politikai államtitkára lapunk érdeklődésre elmondta, hogy üdvözli a cég piacralépését, mert reményei szerint a verseny élesedése az árak csökkenéséhez fog vezetni, „ahogy történt ez a mobiltelefonok esetében is”. Szanyi szerint a CEZ mellett szól az is, hogy a többi magyar villamosipari céghez képest náluk vannak a legnagyobb arányban megújuló erőforrásokat használó erőművek. (A cégnek összesen 16 szénerőműve, 2 atomerőműve, 34 vizierőműve, 2 szélerőműve és 1 naperőműve van.)
A CEZ idén két lengyel és egy bolgár erőművet is vásárolt már. Hazánkban erre aligha van esélye, de Boszniában két zöldmezős erőművet épít, Romániában, Lengyelországban és Szlovákiában pedig több privatizációs tenderen is indult.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
