A sportesemény budapesti megrendezését célul kitűző civil szervezet, a BOM által rendezett konferencián Barcza György, az ING Bank Zrt. vezető elemzője úgy vélekedett, hogy a mintegy 3 ezer milliárd forintos infrastrukturális és egyéb fejlesztéseket igénylő esemény finanszírozásához adóemelésre lenne szükség. A szakértő szerint a 10 évre bevezetendő „olimpiai extraadó”, vagy a kiadások 2-3 százalékos visszaszorítása fedezné a költségeket. Emellett a nyugdíj-indexálás megváltoztatása, az áfa 2-3 százalékos emelése is megoldás lehet. Külföldi példákat említve az állampapírokból és részvényekből álló úgynevezett Olimpiai Alap létrehozását is lehetségesnek tartotta.
Két korábbi rendezőről szólva elmondta: Athénnek három év alatt kellett elvégeznie a hét évre szánt beruházást és jelentős költségvetési hiányt halmozott fel, míg az 1976-ban olimpiát rendező Montreál 30 évig fizette vissza a hiteleket. Hamecz István, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója kétségesnek tartotta, hogy Magyarország jelenlegi fiskális struktúrájával képes lenne az olimpia megrendezésére. Hangsúlyozta: az esemény szervezésének infrastruktúrát javító pozitív hatása mellett számolni kell a költségvetésre gyakorolt negatív hatásával.
Az igazgató azért tartotta kétségesnek a magyar gazdaság képességét az olimpia finanszírozására, mert „30 éve egyik fiskális válság követi a másikat”, és a fiskális hiány mindig a fenntarthatóság szélén volt. Hamecz István a legsúlyosabb strukturális problémának a megtakarítások hiányát nevezte, és vagy a foglalkoztatottság vagy a tőkenövekmény vagy a technikai növekedés mértékének jelentős növekedését tartotta szükségesnek. Heim Péter, az Aegon Alapkezelő Rt. vezérigazgatója a cél kijelölésének és a megtakarítások jelentős növelésének fontosságát hangsúlyozta. Úgy vélte, hogy a jelenleg 2-6 százalék közötti megtakarítási rátának 4-8 százalékra kéne növekedni, és az államnak elsősorban a szociális kiadásokhoz kellene „hozzányúlnia”, ahelyett, hogy a gazdasági növekedést gátló adóemelésből finanszírozná az olimpiai fejlesztéseket.
Almássy Tibor, a budapesti olimpia megvalósíthatósági tanulmányát készítő PriceWaterhouseCoopers munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy az olimpiai beruházásokra nem, csak a kapcsolódó infrastrukturális fejlesztésekre lehet uniós forrásokra számítani. Hozzátette: a kiadások fedezéséhez évi 4 százalékos gazdasági növekedés szükséges.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
