Biszku Béla ellen 2012 szeptemberében indított büntetőeljárást a Budapesti Nyomozó Ügyészség. A volt belügyminisztert az elsőfokú eljárásban azzal vádolta az ügyészség, hogy az állampárt egyik vezetőjeként a forradalom leverése után részt vett a karhatalom megszervezésében és irányításában. A karhatalom kegyetlen leszámolásokat hajtott végre, halálos áldozatokat követelő sortüzeket adott le. A fegyveres alakulatok a polgári lakosságra leadott lövésekkel szándékos emberöléseket követtek el. A vád Biszku Béla terhére rótta azt is, hogy karhatalmisták 1957 márciusában három akadémiai kutatót súlyosan bántalmaztak Martonvásáron.
Az ügyészség a sortüzek kapcsán felbujtóként, több emberen, aljas indokból elkövetett emberöléssel megvalósított háborús bűntettet rótt a vádlott terhére, a martonvásári események kapcsán pedig felbujtóként, súlyos testi sértéssel megvalósított háborús bűntettet. A vádirat szerint Biszku Bélának egy 2010-ben a Duna TV-nek adott nyilatkozata megvalósítja a kommunista rendszer nyilvános tagadása elnevezésű bűncselekményt, továbbá a lakásán házkutatás alkalmával talált 11 vadásztöltény miatt lőszerrel való visszaélés is szerepel a vádpontok között.
Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék tavaly májusban hirdette ki ítéletét, ebben öt és fél év szabadságvesztésre ítélte Biszkut felbujtóként, több emberen elkövetett emberöléssel és bűnpártolással megvalósított háborús bűntett és más bűncselekmények miatt.
Az ügyész az elsőfokú ítélet ellen súlyosabb minősítésért, és súlyosabb, életfogytig tartó fegyházbüntetésért fellebbezett, Biszku Béla és védője viszont felmentésért, illetve enyhítésért. Az ügyész indítványozta a vádlott orvosi felügyelet melletti előzetes letartóztatásba helyezését is, de a bíróság nem látott indokoltnak semmifajta kényszerintézkedést, Biszku Béla szabadon távozhatott a bíróság épületéből.
