A kedden a parlamenthez benyújtott adócsomagban, főleg a tb ellátásairól szóló törvény módosításában akadnak meglepetések. A szombaton kiadott dokumentum szerint azoknak kellene a minimálbér kétszerese után fizetni a járulékokat, „akik megtehetik”, de a szerdán benyújtott törvényjavaslat szerint szeptember elsejétől ez mindenkire, vagyis az összes egyéni vállalkozóra és a társas vállakozások személyesen közreműködő tagjaira is vonatkozna.
Ha a vállalkozók erre nem képesek, mert ennél alacsonyabb a jövedelmük, akkor – a kormányszóvivői iroda szerint – kérhetnek kedvezményt az APEH-től – írja a Magyar Hírlap. A járulékokat azonban mindenképpen be kell fizetni, legfeljebb utólag lehet visszaigényelni a befizetett összeg egy részét. Ráadásul a törvényjavaslat szerint ezt is csak azok kérhetik, akiknek a járulékalapot képező jövedelme – ez többnyire a vállalkozás bevétele – nem éri el az idén a 125 ezret, jövőre pedig a 131 ezret.
A járulékkedvezmény igénylésénél azonban az óvatosság sem árt: ha az adóhatóság úgy látja, hogy a vállalkozásban elegendő bevételnek kell lennie – csak azt megpróbálják eltitkolni –, még vizsgálatot is akaszthat a cég nyakába.
A vagyonvizsgálat nem kivitelezhető?
A Napi Gazdaság szerint nem kell rettegni a vagyonvizsgálattól: bár az adócsomag megteremti a feltételeit annak, hogy bizonyos esetekben az ötéves elévülési időszaknál régebbi vagyonszerzéseket is kivizsgálhasson az APEH, de a hatályba léptető rendelkezés szerint erre csak a 2006. szeptember 15-e utáni szerzéseknél nyílik lehetősége az adóhivatalnak.
Akkortól viszont az adózónak mindent be kell vetnie, hogy a javaslatban meghatározott dokumentumokkal (ilyen például a jogerős bírósági határozat, bankszámla, értékpapírszámla) bizonyítani tudja „ártatlanságát”. Ha az adózó állítása a bizonyítékok vizsgálata alapján valósnak bizonyul, a vagyonosodási vizsgálat nem terjed ki az elévülési időt megelőző időszakra.
A súlyadó nem is súlyadó
Az Országgyűléshez benyújtott törvényjavaslat szerint az új súlyadó már nem is súlyadó, ugyanis a súly helyett a kilowattban mért teljesítmény alapján vetik majd ki, és az új rendszerben a Népszabadság szerint a jelenleginek a duplájára számíthatnak az autósok.
Az új számítások szerint minden kilowattra 300 forint jut majd, amely lóerőnként 220 forintot jelent. A tulajdonosok számára az adó követi a jármű értékét, így a fiatalabb kocsikon nagyobb, az idősebbeken kisebb lesz az adóteher. A régi súlyalapú rendszer csak a teherautókra és a buszokra vonatkozik majd.
Eva: növekvő adómérték
Október 1-jétől az eva mértéke 25 százalékra emelkedne – „a kormányprogrammal összhangban” –, a jelenlegi 15 százalékról. A pénzügyi tárca mindent megtesz az idei bevételek érdekében: a javaslat szerint ugyanis már az adóévben december 20-ig ki kell egészíteni a várható fizetendő adó összegére az adóelőleget – írja a Napi Gazdaság.
Emellett nő az eva alá kerülés költsége is: a betéti és a közkereseti társaságnak ugyanis a korábbi 20 helyett 25 százalékot kell leróniuk a korábban keletkezett vagyonnövekményük nem tárgyi eszközben, immateriális javakban megtestesülő része – vagyis a házipénztár – után; „cserébe” viszont marad a hároméves befizethetőség.
Ezentúl azonban nem szűnik meg az evaalanyisága annak az egyéni vállalkozónak, aki – az adóévet megelőző egy naptári és egy adóévben – szünetelteti ügyvédi, szabadalmi ügyvivői, közjegyzői vagy önálló bírósági végrehajtói tevékenységét, valamint gyest vagy gyedet kap, illetve vállalkozói bevételt nem számol el.
Árfolyamnyereség-adó: szeptembertől 20 százalék
Az Országgyűléshez beterjesztett javaslat szerint a Gyurcsány-csomagban bejelentett árfolyamnyereség-adó kulcsa 20 százalékos lesz. Elszámolhatóak lesznek a veszteségek, és két évre el is határolhatók.
Bár az elmúlt években elfogadott szabályozás az árfolyamnyereség-adót a tőzsdei ügyletekre csak 2007-től vezette volna be, először csak 10 százalékos mértékben, a mostani javaslat már szeptember elsejétől tervezi ezt, és egységesen 20 százalékos mértékben – írja a Napi Gazdaság.
A javaslatból kikerült az a korábbi kedvezmény, hogy az árfolyamnyereség 50 ezer forintot meg nem haladó része nem adózik, ha az összes ilyen jövedelem nem haladja meg az évi 250 ezer forintot. Szeptembertől az első, árfolyamnyereségként (vagy kamatként) megszerzett forint is adózni fog.
