Felmelegített program

Húsz évvel ezelőtt kis híján egy új vulkán keletkezett Fábiánsebestyén határában, egy kutatófúrás nyomán. A Mol szakemberei kőolajat és földgázt kerestek, e helyett azonban rábukkantak Magyarország egyik, ha nem az egyetlen igazán jelentős geotermikus energia lelőhelyére. Több mint 4 ezer méteres mélységből, rendkívüli erővel gőz tört a felszínre, amit csak úgy sikerült megfékezni, hogy „megölték” a kutat, amely azóta csak 2 ezer méterig átjárható. Visszavonhatatlanul jelzi viszont, hogy a Csongrád megyei község térségében komoly földhővagyonnal rendelkezik az ország. Tíz évvel ezelőtt a Mol két amerikai társasággal létre is hozta a Magyar-Amerikai Geotermia (MAG) Kft.-t, hogy hasznosítsa az ismert földhőlelőhelyeket. Az eredeti elképzelés az volt, hogy a Magyar Villamos Művek (MVM) által 1997-ben meghirdetett erőművi kapacitástenderen indulnak a földhőerőművel, de sem a tenderből, sem a geotermális fejlesztésből nem lett semmi. A cég azonban máig létezik, igaz az egyik amerikai társaság időközben felvásárolta a másikat, így ma már 75 százalékban a Davenport a Mol partnere a MAG-ban.

Lezárt kút Csömödérnél. Itt is felmérik a földhőpotenciált.

Az igazsághoz tartozik, hogy a kilencvenes évek vége felé még nem volt akkora divatja a megújuló forrásoknak, mint manapság. A világ vezető olajtársaságai akkoriban még szinte kivétel nélkül az alaptevékenységük fejlesztésére koncentráltak. Ma viszont már más szelek fújdogálnak, magára valamit is adó olajtársaságnak legalább egy programja van a megújuló források fejlesztésére.

A Molnak már két ilyen kezdeményezése is létezik, miután a MAG mellett a napokban az ausztrál tulajdonban lévő Vulcan Kft.-vel és az izlandi Enexszel konzorciumot alakítottak Közép- és Kelet-Európa első geotermális erőművének megépítésére Zala megye északi részén, Iklódbördöce és Csömödér térségében. Ebben az évben a térség földhő-potenciálját határozzák meg pontosan. Két, szénhidrogén szempontjából meddőnek minősített kutat hévíztermelő, illetve besajtoló kúttá alakítanak át, amelyeket összekötnek. Néhány hónapon keresztül az egyikből hévizet termelnek ki, majd a másik kúton keresztül visszasajtolják a vízadó rétegbe. Az eközben elvégzett mérések alapján lehet meghatározni az erőműépítéshez szükséges részletes adatokat. A Molnál azzal számolnak, hogy a megújuló forrásoknak az uniós szabályozással összhangban 2007 és 2013 között biztosított támogatásoktól és a helyi igényektől függően 2-10 megawattos erőmű, és mintegy 5-20 megawattnyi közvetlen felhasználású geotermikus kapacitást lehet kiépíteni 2010-ig. Amennyiben a támogatások valóban segítik a geotermikus erőművek létrehozását, 2010 után 10-50 megawattnyi erőművi teljesítmény is elérhető.

A Molnál azt nem árulták el, mennyit szánnak a zalai kutak tesztelésére és később a beruházásra. Azt azonban lehet tudni, hogy a Fábiánsebestyén és Nagyszénás társégében található, nagyságrendekkel nagyobb földhővagyon hasznosítása mintegy 150 millió dolláros befektetést igényelne. Ebből 8-9 millió dollárt kellene a részletes felmérésre fordítani, amit a Davenport kész bevállalni, ha garanciát kap, hogy a majdani erőműben megtermelt villamos energiát az MVM, vagy a helyi áramszolgáltató megvásárolja, és biztosítják róla, hogy rajta kívül más befektető nem szállhat be a fejlesztésbe. Ez utóbbira egyelőre a szabályozás nem ad lehetőséget, de a Mol igyekszik megoldást találni. Ideális esetben a részletes vizsgálatok az év második felében befejeződhetnek, és a jövő év elején megszülethet a döntés egy 60-65 megawatt teljesítményű földhőerőmű építéséről. A beruházásra a Mol szakemberei szerint négy évre lesz szükség, vagyis Csongrádban is legkorábban 2010 táján foghatják munkára a húsz éve véletlenül feltárt hőforrást.

Eközben lassan kizöldülnek a Mol üzemanyagai is, ahogyan az összes európai olajtársaságnak egyre nagyobb mértékben kell biokomponenseket alkalmazni a hajtóanyaggyártásban. A Mol tavaly 800, az idén 600 millió forintot fordít a százhalombattai finomítóban a bioetanol-felhasználás bővítését célzó fejlesztésekre. E mellett 1,2 milliárd forintot terveznek a biodízel-felhasználás feltételeinek megteremtésére költeni. A februárban meghirdetett biodízel-beszerzési tenderen 2008-tól évente 150 ezer tonna természetes gázolajadalékot terveznek vásárolni. A lehetőség nemcsak magyar, de szlovák gazdálkodók érdeklődését is felkeltette. Az így kilakított technológiai feltételek teszi lehetővé, hogy a biotartalmú benzinek után biogázoljok is megjelenjenek a Molnál.

Szakértői számítások szerint az európai piacon komoly, mintegy 7 millió tonnás hiány lesz a szóban forgó természetes összetevőkből. Egyes becslések szerint Magyarország ebből legalább egymillió tonnányit képes volna előállítani, ehhez azonban jelenleg nincs elegendő kapacitás az országban, sem az etanol-, sem a biodízel-gyártásban, de a mezőgazdasági termelésben sem. Ez komoly lehetőséget jelenthet az agrárvállalkozók számára, illetve a már kész, természetes összetevőkkel kevert, uniós normáknak megfelelő gázolajexportőrként a Mol Rt.-nek is. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a hajtóanyaggyártás korszakváltáshoz érkezett volna, a biokomponensek bekeverése egyelőre inkább pénzügyi kényszer, mint önkéntes környezetvédelmi lépés. Az érvényes uniós szabályozás szerint ugyanis 2007 júliusától a 4,4 százaléknál kevesebb biokomponenst tartalmazó üzemanyagokra többletadót kell kivetni. A természetes összetevők gyártása és alkalmazása egyelőre kizárólag állami támogatással együtt életképes, a jelenleginél lényegesen magasabb olajárak mellett volna üzletileg is kifizetődő ezek előállítása és értékesítése.