Mint ahogy az már néhány nappal ezelőtt kiszivárgott: a szeptember 1-jén Brüsszelnek benyújtott konvergenciaprogramot jóváhagyta az Európai Bizottság azzal a feltétellel, hogy annak betartását szigorúan kontrollálni fogja.
A piac egyébként – mint ahogy Veres János is a közelmúltban – biztosra vette a konvergenciaprogram jóváhagyását. A forint kedden már reggeltől erősödött, a bankközi devizapiacon a nap túlnyomó részében optimizmus uralkodott. A döntés bejelentése így már kevéssé hatott az árfolyamra: az euró a nap folyamán többször megjárta a 273-274,50 forint közötti sávot.
„Elérhetők az uniós pénzek”
A magyar konvergenciaprogram alkalmas arra, hogy Magyarország hozzájusson a számára kilátásba helyezett 8 ezer milliárd forintos uniós fejlesztési forráshoz – értékelte Veres János pénzügyminiszter az EU bizottság keddi jóváhagyó döntését a kormányszóvivői sajtótájékoztatón. Brüsszel nem tesz javaslatot a magyar konvergenciaprogram kiegészítésére – mondta a pénzügyminiszter.
Itt még nem a program elfogadásáról vagy nem elfogadásáról van szó; ez egy olyan folyamat közbülső lépése, amelynek a vége az október 10-i európai pénzügyminiszterek – a Miniszterek Tanácsa – ülése, ahol az egyes országok – köztük Magyarország – programjairól hoznak döntést. Brüsszel mostani állásfoglalását Veres úgy értelmezte, hogy a program alkalmas az ország előtt álló legfontosabb célok elérésére és a legfontosabb feladatok megvalósítására, valamint arra, hogy az elkövetkezendő három évben a maastrichti kritériumoknak megfelelő mértékűre csökkenjen az államháztartás hiánya.
A pénzügyminiszter ugyanakkor az Európai Bizottság (EB) azon kifejezett kérésére is rámutatott, mely szerint szeretnék, ha ez a program „fejnehéz” lenne, azaz az elején Magyarország nagyobb léptékben haladna az egyensúlyi kritériumhoz, mint a programidőszak végén. Ezért a kiigazítás elején kellene megtenni a jelentősebb lépéseket – jegyezte meg Veres.
Az EB mai véleménye egyben világos választ ad arra a belpolitikai vitára is, hogy vajon ezt a programot kell-e megvalósítani, vagy valamilyen másik, adó-, járulékcsökkentő vagy valamilyen más programot – vélekedett a pénzügyminiszter. Ezért felszólította az ellenzéki pártokat – különösen a legnagyobb ellenzéki pártot – arra, hogy hagyjon fel azzal a hitegetéssel, kecsegtetéssel, hogy Magyarország a maastrichti kritériumokat adó- és járulékcsökkentéssel teljesítheti.
Veres János közölte: a kormány számára a feladat világos éa ennek megfelelően október közepén a konvergenciaprogrammal összhangban lévő 2007-re vonatkozó költségvetést terjeszt az Országgyűlés elé. Veres János rámutatott arra, hogy nem lesz egyéb olyan intézkedés, ami nem volt megjelölve a konvergenciaprogramban.
„Reális, konkrét intézkedések”
Joaquín Almunia pénzügyi biztos a döntést kommentálva üdvözölte, hogy többszöri célmulasztás után a programban most reális, konkrét intézkedések szerepelnek, de jelezte, hogy még komoly kockázatok és kihívások állnak az ország előtt a program megvalósításához.
A brüsszeli bizottság üdvözölte, hogy a kormány az államháztartás hiányát a GDP arányos 10 százalék feletti mértékről 2009-re az unió által megkívánt 3 százalék körüli szintre mérsékli. A Bizottság leszögezte, hogy a konvergenciaprogram szigorú végrehajtása kulcsfontosságú a célok teljesítéséhez.
Brüsszel arra is rámutatott, hogy a helyzet súlyosságára, a 10 százalék fölötti hiányra való tekintettel több éven át tartó erőfeszítésre lesz szükség. A kormány új programjával összhangban a Bizottság támogatja, hogy 2008-ról 2009-re módosítsák a magyar költségvetési hiányra vonatkozó konvergenciakritérium teljesítésének időpontját.
A konvergenciaprogram főbb számai ugyanis éppen 2009-et jelzik fordulópontnak, a kormány ekkorra prognosztizálja a költségvetés 3 százalékában meghatározott deficitcéljának megközelítését. (A 3,2 százalékos hiányprognózis a nyugdíjreformok deficitcsökkentő hatásának figyelembe vételével 3 százalék alatti lenne – a szerk.)Adóemelés nélkül nem megy
Brüsszel tehát áldását adta az adóemelésekből és a közkiadások csökkentéséből álló csomagra, amely egyébként elemzők szerint is az egyetlen járható út a maastrichti kritériumok teljesíthetősége, illetve a költségvetési egyensúly helyrebillentése érdekében. Hazai és nemzetközi szakértők az utóbbi hetekben több ízben rámutattak arra, hogy az ország tőkepiaci megítélését egyértelműen a Gyurcsány Ferenc nevével fémjelzett stabilizációs csomag határozza meg. A piacok a kormányfőt tekintik a stabilizációs intézkedések zálogának, a legnagyobb kockázatot az ő esetleges lemondásában látják.
Mindeközben a legnagyobb ellenzéki párt elnöke továbbra is adócsökkentésekkel, és a gazdaság – alacsonyabb vállalkozói terheken keresztüli – felpörgetésével kampányol, úgy, hogy ennek létjogosultságát saját pénzügyminisztere is megkérdőjelezte. Varga Mihály, a Fidesz alelnöke ugyanis éppen lapunknak adott interjújában fejtette ki azt, hogy a jelenlegi környezetben már elkerülhetetlen volt az adóemelés, de hasonló véleményen van a Standard and Poor’s és más nemzetközi intézmények elemzőgárdájától kezdve a Magyar Tudományos Akadémia kutatóprofesszorán át Bokros Lajos volt pénzügyminiszterig számos neves szakértő.
A konvergenciaprogramban kitűzött célok teljesülése ezzel együtt egy sor kockázatnak ki van téve, amelyekre az EU pénzügyi biztosa is rámutatott. Almunia szerint ugyanis a program sikeréhez annak nagyon szigorú végrehajtására van szükség. Minden bizonnyal ezért is tartotta fontosnak, hogy a zöld lámpa ellenére rövid pórázra fogja a Gyurcsány-kormányt, és a korábbinál szigorúbb kontrollt kérjen a meghozott intézkedések végrehajtása érdekében.
