A Szociális és Munkaügyi Minisztérium mintegy 100 milliárd forintot fordít a recesszió hatásainak kezelésére. Pályázati programokat indítanak a munkahelyek megőrzésére, illetve a munkahelyteremtésre. Európai uniós és hazai források egyaránt a rendelkezésükre állnak – mondta Simon Gábor, a szaktárca államtitkára.
A tárca kiemelt célja, hogy a recesszió munkaerőpiacra gyakorolt hatásait minimalizálják, „akit lehet, bent tartsunk a foglalkoztatásban, aki pedig elveszíti az állását, az minél gyorsabban újra munkához jusson” – tette hozzá.
A január 10-től induló munkahelymegőrző programokra 16,7 milliárd forint áll rendelkezésre, mintegy 20-25 ezer munkahely megőrzése a munkaügyi tárca célja. A munkahelyteremtés kapcsán több mint kétmilliárd forintra pályázhatnak a vállalkozások február 2-tól. Ezzel mintegy 2400 új állást hozhatnak létre – közölte Simon Gábor az MTI-vel.
Támogatják a munkaidő csökkentését is
A munkahelymegőrzést célzó programokra a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészéből 10 milliárd forintot különítettek el, amelynek terhére december 31-ig adhatják be a pályázatukat a munkáltatók és az álláskeresők. Például munkahelymegőrző támogatásra, munkaerő-piaci képzésre és bérköltség- támogatásra is lehet pályázni. A program megvalósítói a regionális munkaügyi központok.
A munkáltatók azért pályázhatnak, hogy megőrizhessék az alkalmazottaik álláshelyét, erre csaknem hatmilliárd forint fordítható, melynek a Munkaerő-piaci Alap központi alaprésze a forrása. A programra novemberig lehet pályázni, a megvalósítója pedig az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány. Ennek keretében akár a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás támogatására is lehet pénzt szerezni.
A tárca 700 millió forintot szán a jelentősebb létszámot foglalkoztató munkáltatók csoportos létszámleépítésének kezelésére, szándékaik szerint ezzel 1700-2000 munkahely őrizhető meg.
Munkahelytemetés helyett munkahelyteremtés?
Új munkahelyek létrehozására 1,5 milliárd forint fordítható, március 18-ig lehet pályázni. Ez a támogatás akár már a két főt foglalkoztató munkahelyeknél is igénybe vehető – mondta az államtitkár.
A magas hozzáadott értékű tevékenységek munkahelyteremtő beruházásait 250 millió forinttal támogatják, a távmunkát pedig 479,5 millió forinttal. Ez utóbbi pályázat keretén belül bérhez és a járulékaihoz, képzéshez, valamint infrastruktúra-beszerzéshez igényelt támogatásokra lehet pályázni.
Párbeszéd szükséges
A GKI korábban egy felmérést végzett a nagy foglalkoztatók körében. Ezek a cégek egyebek között elmondták, hogy szívesen vennék támogatási formaként a finanszírozási kedvezményt, a hitelgaranciát vagy a kamattámogatást. Felvetették a csökkentett vagy részmunkaidős foglalkoztatás támogatását is, illetve azt, hogy aktív és folyamatos konzultáció legyen a foglalkoztatók, az alkalmazottak és a kormány között.
Simon Gábor szerdán konzultált a gazdasági miniszterrel, hogy előkészítsék, hogyan lehet a hazai és európai uniós forrásokból olyan programokat indítani, amelyek kifejezetten a foglalkoztatás biztonságát és a munkaerőpiac stabilitását szolgálják.
