Parlamenti képviselő, aki szakpolitikus, és számos jogszabályt terjesztett már elő – így jellemezte magát az államtitkár a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában arra a műsorvezetői felvetésre, hogy az NKA-ról szóló átalakítási törvény által a szakma és a minisztérium egy kézbe kerül. Mint mondta: tavaly is terjesztett már elő törvénymódosítást, amely azt garantálja, hogy a Nemzeti Kulturális Alap 1993 óta létező történetében először biztosítva legyen, hogy az Alaptól pénz nem vonható el. „Stabilizáltuk a független pénzügyi státuszát, önálló költségvetési szervként tud működni, ez a kultúra számára fontos” – hangsúlyozta.
L. Simon László a műsorban azt mondta, a javaslat lényege, a miniszter a jövőben nem ruházhat át elnöki jogköröket. Az NKA-nak megalakulása óta a miniszter a vezetője, aki ezt a feladatot delegálhatta bárkinek – fejtette ki, hozzátéve: az elmúlt 9 hónapban ezt a feladatot Jankovics Marcell után ő látta el parlamenti bizottsági elnökként – szerinte ez azért lehetett furcsa, mert az NKA közelebb van a végrehajtó hatalomhoz, mint a törvényhozóhoz. „Most azt a döntést hoztuk a miniszterrel, hogy – miközben megőrizzük pénzügyi függetlenségét, szakmai önállóságát, a kuratóriumi döntéshozatali rendszert – azért, hogy bizonyos feladatokat jobban tudjunk ellátni, és az irányítás egy kézben legyen, a miniszter a jövőben nem fogja átadni az elnöki feladatait másnak” – hangsúlyozta az államtitkár hozzátéve azt is, hogy mindazonáltal megbízhat alelnököt. „Nem sumákolunk, nem bujdosunk, nem csinálunk úgy, mintha később kiderülne, hogy az államtitkár lesz az alelnök. Az államtitkár alelnökként segíti a miniszter feladatait – ebben az a lehetőség is megvan, hogy végig tudjuk vinni azt a munkát, melyet Jankovics Marcell után megkezdtem” – emelte ki.
L. Simon László úgy fogalmazott: abból a több mint 10 milliárd forintos bevételből, melyből az NKA gazdálkodik, a mostani körülmények között is nagyjából 5 és fél, 6 milliárd forint az, melyet szétosztanak a pályázók között. Mint mondta, évente több mint 10 ezer pályázat van, ezeknek 60-70 százalékát támogatják is. Kiemelte: a döntéshozatal nem változik. Vannak források, melyek felett eddig is a miniszter diszponált, ilyen a miniszteri keret, mely a bevételek 25 százalékánál nem lehet több – húzta alá L. Simon László.
L. Simon László hozzátette: gondolkodnak azon, hogyan segíthetnek az állami fenntartású intézményeken, hiszen vannak maradványforrások, melyet más intézményektől elvontak volna, ám tőlük nem lehet elvonni a független jelleg miatt.
A politikus elmondta: elképzeléseit kérés formájában fogalmazta meg a miniszternek, így a 9 százalékos forrás is elhangzott. „Megvalósult az elvárás, (…) így egy 9-10 százalékos forrásnövekedést biztosan elkönyvelhetünk a jövő évben” – emelte ki.
Arra a műsorvezetői kérdésre, hogy Alföldi Róbert marad-e a Nemzeti Színház élén, röviden azt mondta: azt gondolja, vezetőváltás lesz, sok tehetséges színházigazgató-jelöltet lát a szakmában, de hozzátette: nem akar találgatni. “Alföldinek vannak érdemei, és vannak olyan dolgai, ami miatt sokan támadták. Ha pályázik, meglátjuk, kik fognak még vele együtt pályázni, hogy hogyan fog felállni a szakmai kuratórium” – fogalmazott az államtitkár.
A Nemzeti Színházban tervezett átalakulásról korábban már Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter is beszélt az Echo Tv Heti mérleg című műsorában. Közölte, hogy átalakulás előtt áll a Nemzeti Színház, mert hamarosan kiírják az új igazgatói pályázatot, és úgy vélte, szemléletváltásra van szükség ahhoz, hogy valóban nemzeti intézmény legyen a teátrum. Balog Zoltán kijelentette: a Nemzeti Színház mindig is a magyar kultúra egyik legkedvesebb gyermeke volt, és viharos életet tudhat maga mögött. A politikus kijelentette: reméli, hogy a színház “olyan kezekbe fog kerülni, hogy mindenki büszkén fogja azt mondani: van egy Nemzeti Színházunk, és az tényleg nemzeti”.
