A miniszter fontosnak nevezte, hogy az új közös uniós agrárpolitika kialakítása nyomán a fiatal gazdák minél nagyobb arányban részesedjenek majd a támogatásokból. Kitért arra: az egyik cél, hogy a jövőben minél többen válasszák az állattartást és a munkaintenzív területeket.
Hozzátette, hogy 2013 végéig a fiatal gazdákat segíti a Magyar Fejlesztési Bank agrárfejlesztési hitelprogramja. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv agrárhitelekre vonatkozó módosítása segítségével pedig azok a pályakezdő gazdák, akik nem részesültek indulótámogatásban, kedvezményes hitelt igényelhetnek, legfeljebb 40 ezer eurós támogatási plafonnal.
Fazekas Sándor az agrártámogatások jövőjével kapcsolatban kifejtette: a magyar uniós elnökségnek fontos szerepe volt abban, hogy a közösségi agrárpolitika, a KAP 2014 után is kiemelt figyelmet fordít a fiatal gazdálkodókra, még több forrást biztosítva nekik. Így ők nemcsak a vidékfejlesztési pillérből, hanem a közvetlen kifizetések pilléréből is forráshoz tudnak jutni, ami akár 70 ezer eurót is jelenthet gazdánként. A miniszter a tárgyalásokkal kapcsolatban beszámolt arról is, hogy a bizottsági javaslat szerint kiegészítő támogatás 25 hektárig vagy maximum az átlagos hektárszámig adható.
“Küzdenünk kell az érdekeinkért, mert a bizottság Magyarországon 7 hektáros átlagos farmméretet mutatott ki, s a fiatal gazdálkodóknak nyújtható plusztámogatás hazánkban csak 25 hektárig adható” – mondta, hozzátéve: “ez a korlátozás nem elfogadható, éppen ezért ennek a küszöbnek az eltörlését és jelentős emelését javasoljuk, legalább 100 hektárig”.
Jakab István, a Magosz elnöke, a parlament alelnöke beszédében úgy fogalmazott, az új földtörvény a jövő alapja, azt úgy kell elfogadni, hogy az az elkövetkező időszakban a vidéken élők számára biztonságot jelentsen; a törvény a helyben lakó gazdák érdekében születik meg. Arra kérte a szereplőket, hogy a helyi földbizottságoknak legyen súlyuk, emellett az összefogás fontosságát hangsúlyozta. “A régi tagállamokban a gazdák sikerének egyik titka, hogy megszervezik magukat, s ha összefog a magyar gazdatársadalom, akkor sikerre vagyunk ítélve” – hangsúlyozta.
Kis Miklós, a Magosz ifjúgazda-tagozatának elnöke hozzászólásában kifejtette: örömmel fogadták, hogy két évvel ezelőtt megjelent az ifjú gazdálkodók életpályamodellje, azonban úgy vélik, hogy a folyamat megrekedt. A fiatalok azt szeretnék, ha a finomítások után az eddigieknél sokkal nagyobb lehetőségeket kapnának a birtokok megalapozására, növelésére.
“A kertészeten kívül 20-30 hektárból ma már nem lehet eltartani a családot (…), a helyben lakó fiatalok számára kell elérhetővé tenni a most is használatban lévő állami földterületeket, akár nagyobb gazdaságok szerződésének felülvizsgálatával – tette hozzá.
Győrffy Balázs, a Magyar Agrárkamara ideiglenes elnöke hozzászólásában kiemelte: nem halasztható az agrárbank elindítása, hiszen jelentős tőke- és forgóeszközhiánnyal kell megküzdeni. Szintén azt hangsúlyozta, hogy a kertészeti ágazat kivételével 30-40 hektár nem biztosítja a megélhetést, ehhez véleményük szerint – 150 hektáros birtokra van szükség. Közölte, a megfelelő méretű termőföld mellett a siker feltétele a szövetkezés és a nyersanyagok minél nagyobb mértékű feldolgozása.
A kamara ideiglenes elnöke a hosszú távú kiszámíthatóság érdekében arra kérte a kormányzatot: vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a földtörvény kétharmados jogszabály legyen.
