Belföld

Svédcsavar kell a nyugdíjreformhoz

nyugdíj (nyugdíj)
nyugdíj (nyugdíj)

A feketeleves azokra vár, akik 5-10 múlva mennek nyugdíjba.

Németh György szociológus-közgazdász szerint a nyugdíjrendszer legnagyobb problémája az erőteljesen öregedő társadalom, ami megoldhatatlan feladat elé állíthatja az államháztartást. A szakértő szerint a nyugdíjrendszert érintő reformokra csak a választások után lehet számítani. A második pillért ugyan felszámolta az Orbán-kormány, de a megfelelő megoldás várat magára – mondta a Duna TV Közbeszéd című műsorában Németh György.

Szerinte az egyéni számlákon alapuló rendszer aligha elkerülhető, de a szakértők azon mást értenek, mint az emberek. Németh György azt mondta: a kormány tartani tudja azt az ígéretét, amely szerint megőrzi a nyugdíjak reálértékét. További előny, hogy 2013-tól sem nyúlnak a rendszerhez, így összességében jól járnak a nyugdíjasok, a feketeleves azokra vár, akik 5-10 múlva mennek nyugdíjba – tette hozzá.

A szociológus-közgazdász úgy látja, egy nyugdíjreform akkor sikeres, ha mellé olyan népesedéspolitikát is kidolgoznak, amely jelentősen növeli a majdani járulékfizetők létszámát. Családi kedvezményekkel kezelhető a probléma. Szakmai körökben lényegében konszenzus van arról, hogy a svéd modellhez hasonló megoldás kell.  Olyan, amely szembesíti az embereket azzal, hogy egy öregedő társadalomban a pénzük értéke csökken. A politika azonban nem szívesen vállalja, hogy ezt közölje az emberekkel – mondta Németh György.

A nyugdíjreform elhalasztása ugyanakkor tökéletesen ellentmond annak, amit a nyugdíjkérdéssel foglalkozó szakemberek már évek óta ismételnek: a jelenlegi szisztémát feszítő problémák megoldása nélkül fenntarthatatlan és finanszírozhatatlan lesz a nyugdíjrendszer.

Nem bízunk az államban

Az Allianz felmérése szerint az európai lakosság egyre kevésbé bízik az állami nyugdíjrendszer fenntarthatóságában, ugyanakkor a jövőre vonatkozó terveikben még mindig nagy a szerepe ennek a pillérnek – derül ki az AEGON kilenc országot érintő, nemzetközi kutatásból. A lehetséges források közül egyértelműen az állami nyugdíjbiztosítás vezet, ezt követik a magánnyugdíjpénztárak, illetve nyugdíjalapok – írja a Biztosítási Szemle. .

A megkérdezettek 30,6 százaléka jelölte meg saját pénzét forrásként, illetve csaknem 40 százalék nyilatkozott úgy, hogy valamilyen hosszú távú megtakarítási számlával rendelkezik. A megkérdezettek egynegyede említette lehetséges forrásként az életbiztosítást, míg a részvényeket 20 százalék tartotta említésre méltó elemnek. Érdekes eredmény emellett, hogy a válaszadók ötöde saját ingatlanával is számol a nyugdíjas évek fedezése céljából, vagyis meglévő ingatlanának kisebbre cserélésével is tervezi pénzhez jutni.

Az AEGON kutatása szerint biztató ugyanakkor, hogy a második nyugdíjpillér megszüntetése nyomán a nyugdíj finanszírozhatóságának kérdése egyre jobban foglalkoztatja a magyar lakosságot. Annak ellenére ugyanis, hogy a válaszadók jelentős része – 39 százaléka – az állami nyugdíjra kíván leginkább támaszkodni időskorában, a megkérdezetteknek 76 százaléka fontosnak látja a minél több forrásból származó nyugdíjat. Emellett már a magyarok 71 százaléka vélekedik úgy, hogy fontos a tervszerű felkészülés a nyugdíjas évekre.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik