Az oktatási államtitkár szerint a december 31-éig tartó időszak kellő garanciát jelent arra, hogy az állam az intézmények fenntartójaként – a kistelepüléseken egyben működtetőjeként is – jelenjen meg a köznevelési rendszerben.
Hoffmann Rózsa a tankerületi igazgatókét történelmi feladatnak nevezte, hozzátéve, hogy munkájukban nehézségek is felléphetnek, mert “kitaposatlan útra lépnek”. A 198 igazgató “elkötelezett, feladatra kész” – mondta, de “naivak lennénk, ha azt gondolnánk, hogy teljesen konfliktusmentesen” lezajlik majd az átadás-átvétel – fogalmazott.
Hoffmann Rózsa kiemelte: törvénybe iktatták, hogy a tanév során csoportot, osztályt nem lehet átszervezni, megszüntetni, s az iskolák érdemi munkáját – így egyebek mellett a tantárgyfelosztást, az órarendet, a csengetési rendet és a tanulmányi kirándulásokat – nem érinti majd az átadás-átvétel, amiből “a gyerekek és a szülők semmit nem fognak megérezni”.
Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár kiemelte: a tankerületi igazgatók a következő két hónapban a frissen megalkotott jogszabályok és egy jelenleg is az Országgyűlés által tárgyalt törvényjavaslat mentén átalakítják a köznevelési rendszert a január 1-jétől bekövetkező állami feladatellátásra, utána pedig ezt irányítják majd.
Elmondása szerint a magyar köznevelés rendszere jelenleg is működik, de jól látszik, hogy “egy olyan ruhadarabnak tekinthető, amelyet gyakorlatilag foltok és öltések tartanak össze, (…) ezt a ruhadarabot kellene újraszabni, hogy ugyanúgy lehessen felvenni”, mint korábban.
Marekné Pintér Aranka, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ megbízott elnöke beszámolt arról, hogy pénteken tartották első szakmai értekezletüket, amelyen a 198 tankerületi igazgató letette esküjét, ezzel “kézzelfoghatóvá vált” intézményük működése. Kitért arra, hogy a központnak hétfőn indul a honlapja (klikk.gov.hu), amely a “szoros kapcsolatfenntartást” szolgálja. A napok legfontosabb feladatának nevezte a kollégák áthelyezéssel kapcsolatos ügyeinek intézését, amit a szakmai előkészítő munka követ.
A központ megbízott elnöke megjegyezte: “Azért lehetünk optimisták, hogy ilyen feszített tempóban is végig lehet vinni az átadás-átvétel folyamatát”, mert nagyon sok kolléga ugyanazt a munkát folytatja majd, amit eddig is végzett, mindössze a munkáltatójuk változik. A megyeszékhelyek segítséget adnak a tankerületi igazgatók elhelyezésére az átadás-átvételi törvény megjelenéséig – tette hozzá.
Mint írtuk, néhány hete parázs vita alakult ki, s “nagykoalícióban” támadták az oktatási bizottsági tagok az iskolák állami fenntartásának alapintézményének vezetőjét, és az egész koncepciót. Záporoztak a kérdések és aggályok mind a Jobbik, mind az LMP, mind az MSZP részéről. Ez még nem lenne meglepő, de a kormánypárti képviselők, akik – az elnök Pokorni Zoltán és az az alelnök Pósán László kivételével – annak idején minden további nélkül megszavazták a köznevelési törvényt és annak módosítását, mintha most döbbentek volna rá az államosítással járó problémákra.
A KIK megbízott elnöke kiemelte: a jövő évi előzetes költségvetés szerint a központ 407 milliárd forinttal gazdálkodhat, ők úgy számoltak, hogy 425 milliárd forintra van szükség. Pokorni Zoltán ugyanakkor rámutatott, közel 170 milliárdos „lyuk van” a 2013-as közoktatási költségvetésben – csak ha a bérköltségeket vesszük.
Azt is hozzátette, hogy sok esetben nem lesz könnyű a dologi kiadásokat különválasztani a pedagógiaiaktól, mert míg előzőek a – működtetést átvállaló – önkormányzatok, addig utóbbiak az állam költségvetését terhelik. Felvetette azt a kérdést is, hogy ha a KIK “elviszi” az önkormányzatoktól az addigi oktatási referenseket, akkor ki látja majd el a településeken az ifjúsági, közművelődési és sportfeladatokat, mivel ezek a szakemberek rendszerint ezt a munkát is elvégzik.
Diplomatikusan fogalmazva a bizottsági elnök mindezt úgy foglalta össze, hogy „az ellátandó feladat jóval többnek tűnik, mint amennyire pénz van”.