A miniszter szemléletváltást tart szükségesnek a társadalomban. Felelős gondolkozás kell a 30-40 év múlva élők szempontjainak érvényesítése érdekében – fűzte hozzá.
Katona Kálmán, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának MDF-es elnöke megjegyezte, hogy az emberek alapvető szokásainak megváltoztatására lesz szükség. Ezek a változtatások áldozatokkal, és pénzügyi kiadásokkal is járnak majd – vélekedett az elnök.
Faragó Tibor, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezetője a változtatások egyik lehetséges területei közül a közlekedést, azon belül is a személyes közlekedést emelte ki. Az éghajlatváltozásban közrejátszó emberi hatások közül ugyanis ennek az ágazatnak a globális felmelegedéshez való hozzájárulása nő a leggyorsabban.
Mike Childs, a Föld Barátai nemzetközi környezetvédő szervezet angol kampányigazgatója szerint Magyarországnak példaként szolgálhat a London belvárosában pár éve bevezetett behajtási díj. Jelentősen csökkent a belvárosban az autók száma, a legtöbben sétálnak, buszra szállnak, vagy biciklire pattannak – mondta a szakértő.
Hozzátette: ez a lépés jól példázza, hogy a környezetvédelem jegyében tett változtatások nem feltétlenül járnak anyagi többletkiadással, és a mobilitásról sem kell lemondaniuk az embereknek.
Fodor Gábor kitért arra, hogy a készülő éghajlatvédelmi stratégia, illetve az ugyancsak körvonalazódó energiastratégia vázolja majd fel az ország éghajlatpolitikáját.
A miniszter kiemelte, hogy az éghajlatvédelmi törekvésekben a zöldszervezetek nélkül nem lehet érdemi eredményt elérni. A civil társadalom aktív szerepvállalására lesz szükség abban, hogy az emberekhez eljussanak azok üzenetek, amelyeket a hétköznapokban kell tenniük – hangoztatta Fodor Gábor.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
