Az idén a második negyedévben – az előző év azonos időszakához viszonyítva – 1,4 százalékos volt a gazdasági növekedés kiigazítás nélkül és a naptári hatás kiszűrésével egyaránt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden az előzetes adatok alapján. (Összehasonításképpen: Szlovákiában 9,2 százalékra gyorsult a gazdasági növekedés üteme a második negyedben az egy évvel korábbihoz képest az első negyedévi 9 százalékról, és jelenleg nincs olyan új uniós tagállam, amely a magyar növekedési adatot alulmúlná.)
A GDP negyedéves növekedési mutatója 1996 óta nem volt ilyen alacsony – mutatott rá Trippon Mariann. A CIB Bank vezető elemzője a részletes adatok ismerete nélkül (ezt szeptemberben adja ki a hivatal) azt gondolja, hogy az ipari termelés lassulása mellett elsősorban a kiskereskedelmi forgalom csökkenése, pontosabban a lakossági fogyasztás visszaesése áll az adat mögött.
Visszaeső fogyasztás
Valójában az elemzői várakozások voltak túl magasak, mondta a FigyelőNetnek Erdős Szabolcs az ICEGEC (International Center for Economic Growth European Center) elemzője. A Pénzügyminisztérium éves 2,2 százalékos növekedésről szóló becslését túl pesszimistának tartották; az elemzők negyedéves bázison beszéltek 2,0-2,2 százalékos növekedésről. A piaci konszenzus úgy vélte, hogy a reáljövedelem csökkenés csak mérsékelt visszaesést okoz a lakossági fogyasztásban. Azonban a pontos adatok ismerete nélkül úgy tűnik, hogy a lakossági fogyasztás a vártnál lényegesen nagyobb mértékben esett vissza. (Ezt egyébként alátámasztják a korábban közzétett, meglehetősen gyenge kiskereskedelmi adatok)
Erdős úgy látja, hogy az elemzők által pesszimistának tartott 2,2 százalékos prognozis egyre inkább reálisnak tűnik. Úgy véli, hogyha ettől eltérne a valós növekedés, akkor az negatív irányban térhet el. Az elemző szerint a PM prognózisánál is kisebb növekedésre akkor van esély, ha a lakossági fogyasztás mellett a nettó export a várakozásokat felülmúló értékben esett vissza. Emellett az is lefelé húzhatja a növekedést, ha a beruházások értéke, amelyek az első negyedévben sem nőttek kedvező mértékben, nem bővült.
Erdős szerint a gyatra GDP-növekedést a megszorítócsomag hatása mellett az EU-konjunktúra visszaesése okozta. Az elemző úgy véli, hogy az adatok rövid távon visszaesést okozhatnak a pénz- és tőkepiacokon, ám hosszú távon ez a hatás már nem érvényesül, mert a megszorítócsomag a költségvetés rendbetételét célozza.
Lassuló beruházások
Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője arra utalt, hogy a lakossági fogyasztás negatív mutatója erőteljesen visszahúzta a gazdasági növekedést, amelynek a továbbra is lassú ütemben bővülő beruházások sem adtak lökést.
Bár a részletes adatok nem ismertek, elképzelhető, hogy az építőipar egyes teljesítménymutatói, például a Hankook-beruházás, az első negyedéves GDP-t gyarapították, s így a második negyedévet ez lefelé módosította – tette hozzá.
Elemzők szerint az év egészére 2,4-2,5 százalékos gazdasági növekedés várható – vélik az MTI által megkérdezett elemzők a második negyedévi – az előző év azonos időszakához viszonyítva – 1,4 százalékos előzetes GDP-növekedés ismeretében.
