Külpolitikai és katonai kérdések után Putyin orosz elnök gazdaságilag is „nekiment” az Egyesült Államok dominálta mostani világrendnek a hétvégén a Szentpétervári Gazdasági Fórumon. A kölcsönös előnyökre és a bizalomra épülő új világgazdasági rend szolgálná leginkább a stabil világgazdasági növekedést – mondta az orosz államfő.
Putyin rögtön azután, hogy hazatért a németországi G8 csúcsról, azonnal „elavultnak, nehézkesnek és antidemokratikusnak” nevezte a világgazdaság jelenleg működő, hagyományosan az Egyesült Államok, illetve az Európai Unió által uralt nemzetközi intézményeit. „Ötven éve a G7-tagállamok a világ GDP-jének 60 százalékát állították elő, most az összes GDP 60 százaléka más országból származik” – indokolta állítását az elnök, aki szerint a WTO például a nyugati államok protekcionista intézkedései miatt nem működik megfelelően.
Az orosz elnök a mostani, centralizált intézmények helyett (Nemzetközi Valutaalap, Világbank, WTO) rugalmasabb, regionális csoportok által irányított világgazdaságot látna szívesen. Most a világgazdaság „egy vagy két” nemzetközi tartalékvalutára alapul, így azok bősége vagy szűkössége súlyosan érintheti egy-egy állam gazdaságát és tartalékait; Putyin szerint a helyzeten csak az segíthet, ha több világgazdasági központ alakul, és több deviza látja majd el a világpénz funkciót. Az elnök semmi kétséget nem hagyott afelől, hogy a rubelt világpénzként, Moszkvát pedig világgazdasági centrumként látná szívesen.
Vízióiról beszélt a lehetséges utód
2020-ra a nyersanyagkivitel helyett a csúcstechnológiát alkalmazó legmodernebb iparágak húzzák majd Oroszország gazdaságát, amely a világ legerősebb öt gazdaságának egyike lesz – mondta a konferencián Szergej Ivanov első miniszterelnök-helyettes, akit Putyin a várakozások szerint utódjának jelöl a jövő tavaszi elnökválasztáson.
Putyin és Ivanov (Fotó: EPA)
A szintén a KGB-nél szocializálódott volt védelmi miniszter szerint a növekvő politikai feszültségek ellenére a tőke érdeklődése töretlen Oroszország iránt: a tavalyi, egész éves 41 milliárd dollár után az első félévben várakozásaik szerint 60 milliárd dollárnyi tőke érkezik az országban.
Ivanov a hallgatóság soraiban ülő számos vezető üzletember politikai természetű aggályait is megkísérelte eloszlatni személyével kapcsolatban. „Milyen lesz Oroszország 2020-ban? Demokratikus jogállam, amelyben tiszteletben tartják az egyéni jogokat.” – mondta.
—-A tőke érdeklődését demonstrálták—-
A Szentpétervári Gazdasági Fórum a kommunizmus szétesése óta tartott legnagyobb gazdasági konferencia volt, amelyet egykori szocialista ország területén rendeztek. Összesen több mint hatezer résztvevő hallgatta az előadásokat, közöttük több államfő és számos világcég – Deutsche Bank, British Petrol, Royal Dutch Shell, Coca-Cola, Nestlé, Chevron és a Siemens – első számú vezetője.
A méreteken túl a Szentpéterváron aláírt szerződések száma összértéke is meggyőző: German Gref gazdaságfejlesztési miniszter vasárnapi beszámolója szerint 30 szerződést 13,5 milliárd dollár értékben írtak alá a résztvevők. A legértékesebb közöttük az Aeroflot és a Boeing 22 repülőgép megvásárlásáról szóló kontraktusa, de autógyárat épít Oroszországban a Suzuki és a Peugeot, míg a Volvo teherautók gyártására szerződött.
A gazdasági erődemonstráció egyébként minden bizonnyal ráfér Oroszországra. Az üzleti lehetőségek és a bizalom fokmérőjének tartott moszkvai tőzsdeindex az elmúlt három hónapban mindössze 2 százalékkal erősödött a 2006-os 70 százalék után.
