A harmincadik Szőlő és Bor Világkongresszus tökéletes helyszínnek bizonyult több európai ország borászati szervezetei és szakértői számára, hogy véleményt cserélhessenek az EU készülő bortörvényéről, az uniós borreform tervezetéről. Az Európai Unió tervezett borreformja több olyan lényegi változtatást is tartalmaz, amelyek megítélésében jelentősek a nézeteltérések a közép-európai és a latin országok között.
A konferencián részt vevő szakértők közül sokan aggodalmuknak adtak hangot amiatt, ahogy fogalmaztak, hogy „a brüsszeli bizottság direkt szivárogtatott ki részleteket a tervezett reformról, és ezzel azt akarja elérni, hogy vita alakuljon ki a leginkább érintett országok között.”
Kivágásra ítélve? (Fotó: FigyelőNet)
Ezt a vitát meg kell előzni, és közösen kell fellépni az országainkat negatívan érintő reform ügyében, mondta a FigyelőNetnek Rudolf Nickenig. A Német Borszövetség igazgatója szerint több olyan pontja van a kiszivárogtatott reformtervezetnek, amely nonszensz az érintett országok számára, ahogy fogalmazott, Németország hatalmasat csalódott.
Ilyen például a tőkekivágásokat támogató program, amely kétszázezer hektárnyi szőlőtőke kirtását ösztönzi 2008-2013 között, egymilliárd euró fölötti összeggel. 2014-től egy újabb program indulna, amely a telepítési rendszer teljes liberalizációjával járna. A német álláspont szerint teljességgel érthetetlen, miért kell ekkora összeget elkölteni a borászati büdzséből tőkekivágásra, ha ezt követően újratelepítés kezdődik.
—-Féltik a borágazat büdzséjét—-
Nagy gondot okoz a költségvetésben az is, hogy eddig a másfél milliárd eurós teljes borágazati uniós büdzséből több mint egymilliárd eurót költöttek a lepárlási és más támogatásokra, mondta Rudolf Nickenig. A bizottság a lepárlási támogatásokat meg kívánja kurtítani, és ehelyett a felszabaduló keretet nemzeti programok finanszírozására akarja elkülöníteni. Kérdés, hogy mennyi pénzt kapnak így az egyes tagállamok, és milyen módon osztják fel a felszabadult keretet.
Azok az országok – elsősorban Olaszország, Spanyolország, Portugália, Görögország – amelyek eddig is óriási lepárlási támogatáshoz jutottak, a nemzeti programokra is ennek megfelelő összeget kapnak majd a tervezet szerint. Ez óriási hátrányt jelentene Magyarország és a később csatlakozott uniós országok számára, mondta az igazgató. Ehelyett szőlőterülettel arányos mértékű támogatást kellene bevezetni. A német álláspont szerint a borászati büdzsé allokációja a vidékfejlesztési büdzsébe is a borágazat kárára történne.
(Fotó: FigyelőNet)
Az érintettek aggódnak az időkorlátok miatt is. Tavaly érkezett a szakmai szervezetekhez egy bizottsági kommüniké, amely a reform több alapkérdését felvetette – mondta Müller István. A Magyar Szőlő és Bortermelők Szövetségének ügyvezető igazgatója szerint közben eltelt 14 hónap, és még mindig nincs semmi kézzelfogható arról, hogy pontosan mit tartalmaz majd a borreform. Pedig a júliusi hivatalos tájékoztatás és vitára bocsátás már nagyon közel van.
A kiszivárogtatott részletekkel kapcsolatban az ügyvezető elmondta: nagyon nagy felelősség van a kormányzat és a szakmai szervezetek vállán. Rendkívül nagy a nyomás a szakma és a minisztérium felé, hogy Magyarország egységes és végleges állásfoglalást hozzon, fogalmazott. Sajnos pillanatnyilag sem a kormány, sem a szakmai szervezetek nincsenek abban a helyzetben, hogy a reform lényegéről nyilatkozni tudjanak, mondta Müller István.
—-Sokszor hanyagol minket Brüsszel—-
Sok, a konferencián megjelent szakértő szerint a borreformtervezet nem mozdítja elő az uniós országok borgazdaságát, és nem növeli a borágazatok versenyképességét. Annak érdekében, hogy a borreform elfogadható intézkedéseket tartalmazzon, az érintett országok minisztereinek kellene Brüsszellel egyeztetnie, vélték a szakértők.
A FigyelőNet kérdésére, hogy mekkora esély van a magyar kormányzat részéről a szakmai szervezet álláspontjának képviselésére Brüsszelben az ügyvezető elmondta: az bíztató, hogy eddig a kormányzat kikérte a szakma véleményét és odafigyelt arra. Sajnos azonban a bizottság meghallgatja ugyan a magyar véleményt, azt azonban nem mindig veszi figyelembe tárgyalásai során, tette hozzá. Ilyen „figyelembe nem vétel” miatt jöhetett létre a „Tokaji” név használatáról szóló megállapodás Ausztráliával.
(Fotó: FigyelőNet)
A szakmai szervezetek júliusban tartanak hivatalos egyeztető fórumot a témában, a brüsszeli bizottság elé július 14-én kerül a borreform tervezete megvitatásra.
