Az orosz elnök támogatást ígért a balkáni országoknak energiaszükségleteik kielégítéséhez, és arról beszélt, hogy hazája kész nagyobb szerepet játszani az Európába irányuló olaj- és gázszállításokban.
Sajtóértekezletén Putyin felsorolta azokat a terveket, amelyek értelmében a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger térségéből érkező energiahordozó Bulgárián, Szerbián, Macedónián és Magyarországon át jutna el az Európai Unió többi országába. Kitért a legfrissebb, orosz-olasz vezetéképítési megállapodásra is.
Moszkva – mondta – elkötelezett az energiaügyi beruházási és együttműködési megállapodások mellett, szerződéses kötelezettségeit mindig betartja, „nyitott a párbeszédre, de kész saját nemzeti érdekeinek megvédésére is”.
Az EU is függ az orosz gáztól
Az EU importból fedezi gázfelhasználásának több mint 40 százalékát, és ennek csaknem fele Oroszországból érkezik. Az unió korszerűsíteni szeretné a balkáni energiatovábbítási infrastruktúrát, és e térségen át akarja eljuttatni a gázt Közép-Ázsiából Nyugat-Európába.
Putyin azonban – tekintettel arra, hogy Európa ennek révén az orosz földgázzal szemben több alternatív forráshoz jutna – most felajánlotta, hogy Oroszország segítene egy nagy energiaelosztó központ létrehozásában a fekete-tengeri térségben, és onnan biztosítanák az ellátást. „Ezzel tekintetbe vesszük a balkáni államok azon vágyát, hogy részt vegyenek az európai integrációban, és az együttműködés szellemében készek vagyunk építeni a kapcsolatainkat az Európai Unióval” – mondta.
Föld alatti gáztározó a Balkánon?
Orosz vállalatok – tette hozzá – arra is készek, hogy földalatti gáztározó létesítményeket építsenek a Balkánon. A zágrábi konferencián a házigazda, Stjepan Mesic horvát elnök azt hangsúlyozta, hogy az energiaellátás ügyét senkinek sem szabad politikai nyomás eszközeként használnia. „Tévedés ne essék: ez vonatkozik mind a tranzit országokra, mind a termelő, mind pedig a fogyasztó országokra” – tette hozzá.
Még nincs orosz álláspont Koszovó-ügyben
Szóba kerültek az értekezleten az energia témáján kívül eső kérdések is, így főként Koszovó. Putyin több balkáni ország vezetőjének véleménye felől tájékozódott a koszovói kérdést illetően, de értesülések szerint ennek nyomán egyelőre még nem várható, hogy Moszkva végleges álláspontot alakít ki az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjesztett nyugati határozati javaslat ügyében. Ehhez előbb meg kell várni Putyin és George Bush amerikai elnök július elején esedékes találkozóját.
Boris Tadic szerb elnök kifejtette azt a véleményét, hogy Koszovó esetleges függetlenné válása veszélyes precedenst teremtene, és nem csupán Szerbiát destabilizálná, hanem az egész Balkánt, sőt, más térségeket is. Azt hangoztatta, hogy kölcsönösen elfogadható, békés megoldást kell találni az albán többségű, nemzetközi igazgatás alá helyezett tartomány ügyére.
Tadics bocsánatot kért a háborús bűnökért
Tadic a horvát televízióban ünnepélyesen bocsánatot kért az 1991-95-ös horvátországi polgárháborúban szerbek által elkövetett háborús bűncselekményekért, illetve egyéb jogtalanságokért. „Horvátország minden olyan polgárától, akikkel szemben honfitársaim igazságtalanságokat követtek el, bocsánatot kérek, és magamra vállalom a felelősséget” – mondta.
Ilyen bocsánatkérés szerb hivatalos személy részéről Horvátország felé még nem hangzott el. Tadic azonban 2004-ben már hasonló megfogalmazásban bocsánatot kért az 1992 és 1995 között Bosznia-Hercegovinában a szerbek által elkövetett jogtalanságokért.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
